Orbán Viktor: Magyarországnak ki kellett állnia az érdekeiért

Életem egyik legnehezebb csúcsa volt a legutóbbi, mert az Európai Unió is az utóbbi évek egyik legnehezebb kérdését tárgyalta – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Mint fogalmazott: a menekültüggyel az a feneség, hogy összeadódik négy-öt természetű ügy. Adódik a népvándorlás kérdése, miszerint egy modernkori népvándorlásról beszélhetünk, vagy válságövezetből érkeznek menekültek. Felmerül, hogy a menekült jó dolog-e. Van, aki azt gondolja, az a jó, ha a társadalom sokszínű. Vannak olyan országok, melyeknek olyan borzalmasak a demográfiai mutatói, hogy saját erőből nem remélhetik a megújulást. Van, amelyiknek nincs munkaereje. És még felmerül az a keresztény erkölcsi kérdés is, miszerint segítsük meg felebarátainkat – sorolta a kormányfő.

Ezek mind összeadódnak, és gomolyognak. A legnehezebb feladat, hogy ezeket különválasszuk, és minden kérdésre külön választ fogalmazzunk meg – hangoztatta.

Magyarországnak ki kellett állni a saját érdekeiért, mert a mi helyzetünk mindenki másétól különböző. Az uniós csúcson az volt a feladat, hogy megértessük, mi nem vagyunk frontország, amelynek meg kellene állítani a menekültáradatot, mégis ez a helyzet állt elő, mert például a görögök nem fogják meg a bevándorlókat, és azok rázúdulnak Magyarországra – magyarázta.

Mi nem akarunk frontországgá válni, ezért nem is akarunk velük egy kosárban szerepelni. Ugyanakkor nem is akarunk olyan ország lenni, melyre úgy tekintenek, hogy segíteni tud a terhek vállalásában Görögországnak és Olaszországnak. Ezt a speciális helyzetet kellett megértetni és elfogadtatni, az erre vonatkozó szabályokat megalkotni. Nem vagyunk teljesen egyedül, a bolgár helyzet közel van a magyarhoz – fogalmazott Orbán Viktor.

Magyarország megteheti, hogy nem vállal kvótát

A kvótarendszer kapcsán azt mondta: Magyarország jogilag megteheti, hogy nem vállal kvótát. egyértelművé tettük, hogy mi már nem vállalunk ilyen terheket, mert ezekből több van rajtunk, mint másokon.

Itt filozófiai, életvezetési kérdésekről van szó. Ki dönti el, hogy kit engedek be a hazámba, az otthonomba? Mi magyarok döntjük el, vagy valahol egy birodalmi központban? Nekünk magyaroknak ragaszkodni kell az önvédelem első számú alapelvéhez, miszerint a kérdésben csak mi dönthetünk – érvelt a kormányfő.

Beszélt arról is, hogy mi a schengeni övezetnek is az egyik külső határa vagyunk. Amikor megvédjük Magyarországot, megvédjük az Európai Uniót is – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta: vannak olyanok, akik a menekülteket és a megélhetési bevándorlókat nem választják szét, és azt mondják, hogy az idegen „szép”, és mi egy „jó folyamatot” akasztunk meg. Ezek csipkelődő utalásokat tesznek, és ezekkel nem is kell foglalkozni – vélte a miniszterelnök.

Úgy vélte: a baloldal szenved leginkább abban a betegségben, hogy illúziói vannak a bevándorlással kapcsolatban.

Érdekünk, hogy az EU déli határa ne a szerb-magyar határ legyen

Kérdésre válaszolva elmondta: Alekszander Vucsics szerb miniszterelnök nem örült a „kerítésnek”. Vannak történelmi időszakok, amikor ők jártak jobban, és vannak, amikor nekik nehezebb. Az utóbbi húsz évben nekik volt nehezebb, ha valaki átérzi ezt, akkor az Magyarország. A szerb egy életerővel teli nemzet, most mégis bajban vannak – szögezte le.

Nekünk érdekünk Szerbia uniós integrációja, hogy az EU déli határa ne a szerb-magyar határ legyen. Érdekünk az is, hogy jó élete legyen az ottani magyarságnak. Lesz jó néhány ügy a következő években, amiben egy csónakban evezünk – prognosztizálta.

A bevándorlásra visszatérve kiemelte: nem arról van szó, hogy válságövezetekből el akarnak menekülni az emberek. Látni kell, hogy nem csak onnan jönnek, és az arány módosulni fog a nem háborús övezetből érkezők arányára. Van két kontinens, melyek fejlettségi mértéke óriási mértékben eltér egymástól, ráadásul Európa teljesítmény nélkül is garantálja az emberek ellátását. Ha Afrikában az emberek azt a hírt kapják, hogy beengedik, szét is osztják őket, akkor nekiindulnak, és nem százezren. Ennek beláthatatlanok a dimenziói – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint mindez olyan, mintha meghívót küldenénk nekik.

A kormányfő elhibázottnak nevezte az európai politikát, mellyel a jelenlegi népvándorlás a többszörösére nőhet.

Példátlan összefogás

Görögországról azt mondta: mélyen együttérez a görögökkel. Akik segítettek, tehettek volna többet is, és ők sem lehettek volna ilyen mohók – fogalmazott.

Álláspontja szerint 2010-ben mind Görögország, mind Magyarország ugyanabban a helyzetben volt, a szakadék szélén állt. Akkor azonban a magyaroknál egy példátlan összefogás jött létre. Ha nincs akkor erős kormányunk, és nem hozunk meg döntéseket, ami miatt a fél világ fújt ránk, akkor ma ugyanott vagyunk, mint Görögország – jegyezte meg a miniszterelnök, hozzátéve: egy bajba jutott nemzetnél a válságból való kilábalás feltétele az egység, ez a görögöknél nem jött létre.

Szólt arról is: eljutottunk a kiszámíthatóságnak arra a szintjére, hogy fél évvel a hatályba lépés előtt van költségvetésünk. Van néhány ország – két-három, mely Európában képes erre, mi ehhez a klubhoz csatlakoztunk. Csökkent az szja, a teljes foglalkoztatás felé tartunk, minden társadalmi osztály egyet léphet előre – összegezte az eredményeket Orbán Viktor.