Soha nem látott demonstrációra készülnek a szakszervezetek
Az MSZOSZ és a MOSZ elnöke is azt szeretné, ha minél hamarabb háromoldalú találkozó jönne létre az új Munka törvénykönyvének tervezetéről.
20 éve nem látott demonstrációkra készülnek a szakszervezetek, ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal a Munka törvénykönyvének módosításáról – hangzott el a Ma Reggelben. A Kossuth Rádióban pedig a VOSZ főtitkára azt mondta: nem lehet célja a kormánynak a munkavállalók jogainak csorbítása. Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke pedig azt hangsúlyozata: a jelenleg hatályos alkotmány kötelezően előírja a konzultációt a kormánynak, de ennek nem tett eleget.
A nyári időszakban nem voltak informális találkozók, a közeljövőben lesznek majd csak tárgyalások, mert a nyáron ezeket nem lehetett összehozni – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A tervek szerint hamarosan találkoznak Harrach Péterrel és Semjén Zsolttal is. A szakszervezeti vezető szerint, a munkavállalók helyzete olyan lehet majd, hogy nem lesz beleszólásuk szinte semmibe, például, hogy hogyan, mikor mehetnek szabadságra. Hozzátette: Magyarországon olcsó a munkaerő, a magyar munkavállalók az európai uniós bér 20 százalékáért dolgoznak.
A szakszervezeti vezetők szerint nem lehet azt mondani, hogy gonoszság lenne a Munka törvénykönyvének módosítása mögött, viszont Pataki Péter, a MSZOSZ elnöke mégis azt mondta: kitapintható érdekek vezérlik a törvényalkotókat, és a többi között megemlítette: a munkáltatók további, vissza nem térítendő támogatásokban bíznak, és további kedvezményeket szeretnének. A szakszervezeti vezető szerint, ha nem módosítják az általuk ismert törvénytervezetet, akkor egyes szakmáknál, akár 25-30-40 százalékos jövedelemcsökkenés is lehet.
A Munka törvénykönyvének tervezete segítheti a magyar gazdaság versenyképességét, rugalmasabbá teszi a vállalkozók munkaerővel való gazdálkodását, miközben nem csorbítja a munkavállalók alapvető jogait – mondta a Kossuth Rádió műsorában a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc hozzátette: vannak ugyanakkor javaslataik, amelyeket eljuttattak a munkaügyi kormányzatnak.
Dávid: nem lehet cél a munkavállalók jogainak csorbítása
A VOSZ főtitkára az észrevételeik között említette, hogy ne lehessen a minimális munkabért kihirdetni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkavállalói és munkaadói szervezeteivel való konzultáció nélkül. Javasolják, hogy a munkáltató által fizetendő táppénz összegét is maximálják, de nem értenek egyet az alapszabadságon felüli szabadnapok rendszerének megváltoztatásával. Elvárják ugyanakkor, hogy az állam ne iktasson be újabb munkaszüneti napokat.
Dávid Ferenc hangsúlyozta: csak olyan javaslatokat tesznek, és az az alapvető álláspontjuk, hogy a törvénynek a magyar gazdaság érdekeit kell szolgálnia, és semmiképpen nem lehet cél a munkavállalók jogainak csorbítása, a dolgozók méltánytalan helyzetbe hozása.
Borsik is háromoldalú egyeztetést sürget
Háromoldalú egyeztetést tart szükségesnek a Munka törvénykönyvének módosításáról az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Borsik János szerint a jelenleg hatályos alkotmány kötelezően előírja a konzultációt a kormánynak, de ennek nem tett eleget.
Hiányzik az elmúlt húsz év tapasztalatának összegzése, a három félnek össze kellene ülnie, és együttesen megvonni azt a mérleget, hogyan működik a mostani szabályozás, és milyen pontokon, milyen irányba, milyen koncepcióval kellene változtatni – mondta a Kossuth Rádiónak a szakszervezeti vezető.
Borsik János megalapozatlannak tartja a munkaadók véleményét, amely szerint a versenyképességet javítja a tervezet, szerinte ehelyett a munkavállalók alávetettsége alakul ki. A legnagyobb problémát a jövedelmek csökkenésében látja, amely egyre nehezebb helyzetbe hozza az eladósodott családokat, a másik nagy veszély pedig a munkahely elvesztése.
A szakszervezetek közösen nyújtották be javaslataikat, amelyek elejét vehetik a dolgozók teljes kiszolgáltatottságának – közölte Borsik János. Hozzátette: ha a kormány heteken belül áterőlteti a parlamenten a törvényt, amely nem tudhat maga mögött társadalmi támogatottságot, a hátrányokozás kilép a munka világából, és társadalmi problémákat idéz majd elő.
Az MSZOSZ és a MOSZ elnöke is azt sürgeti, hogy háromoldalú találkozó legyen a Munka törvénykönyv módosításának szövegéről, tehát a kormány a munkáltatók és a munkavállalók egy asztalnál egyeztethessenek.