Szétszakított Európa: háború vagy béke?
Szétszakított Európa – Háború vagy béke? címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést július 6-án Sátoraljaújhelyen a Rákóczi Szabadegyetemen.
A beszélgetésen – Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője moderálásával – Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára, valamint Ugrósdy Márton, a Miniszterelnök Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkára vett részt.
Az eszmecsere témája a közel két és fél éve tartó ukrajnai háború volt.
Sztáray Péter szerint jelenleg a nemzetközi közösség stratégiája kizárja annak a lehetőségét, hogy párbeszéd induljon el, csak Ukrajna katonai támogatására összpontosítanak. A felelős államtitkár szerint a diplomáciai egyeztetések fontosak lennének a kérdésben, ennek kapcsán pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlegi útjaira hívta fel a figyelmet.
Pál Norbert az ukrajnai menekülthelyzetről számolt be. Információi szerint
Ukrajnát a háború kitörése óta 6,5 millióan hagyták el, ebből több mint 4 millió menekült Európában tartózkodik.
– jelentette ki, amit a független Ukrajna népszámlálási mutatóival támasztott alá.
Ugrósdy Márton felszólalásában azt húzta alá, hogy minél tovább tart a háború, Ukrajnára nézve annál katasztrofálisabbak lehetnek a következmények. A helyettes államtitkár is a tárgyalások megkezdésének fontosságával értett egyet.
– mondta Demkó Attila. A biztonságpolitikai szakértő beszámolt ukrajnai élményeiről, az ott látottakról.
„Ukrajnának minden egyes hónap rosszabb”
– jegyezte meg hozzátéve: a háború elkerülése lett volna a legjobb az országnak. A demográfia alakulása kapcsán arról beszélt, hogy a háború a születési számokra sincs jó hatással, hiszen gyermeket vállalni lehetetlen úgy, hogy a férfiak a fronton vannak, távol a családjuktól.
– tette fel a kérdést.
Ugyanakkor – véleménye szerint – érdemes befektetni Kárpátaljába.
A beszélgetés résztvevői a program végén egyetértettek abban, hogy
a háború legfeljebb 2025-ig tarthat a jelenlegi állapotok alapján, semmiképp sem látnak arra esélyt, hogy azután is folytatódhassanak a harcok.
Szabó Kata
Kapcsolódó:
Megkezdődött a Rákóczi Szabadegyetem
Panyi Miklós: a kárpátaljai magyarság erős és bízik a jövőben