Döbbenet: erősödik a nőkkel szembeni kirekesztés Izraelben (1. rész)
A nőket ábrázoló plakátok száma megfogyatkozott az izraeli főváros utcáin. Egyes helyeken külön járdára irányítják a nőket, a buszokon és több egészségügyi intézményben is bekövetkezett a nők szegregációja.
A hadsereg katonanők áthelyezésén gondolkodik, mert vallásos férfitársaik nem hajlandók együtt szolgálni velük. Újfajta realitás ez a 21. századi Izrael egyes részein, ahol ultraortodox rabbik igyekeznek visszaszorítani a világi értékek térnyerését, és ezért éles támadásokat intéznek a különböző neműek nyilvános helyeken megvalósuló keveredése ellen.
A felszínen Izrael kiállása a nemek egyenlősége mellett erősnek tűnik, elég csak Golda Meir néhai miniszterelnökre és Cipi Livni jelenlegi ellenzéki vezérre gondolni, illetve arra, hogy az izraeli katonanők világszerte nagy elismerésnek örvendenek.
A valóság azonban nem olyan fényes, mint hinnénk. A Világgazdasági Fórum nemrég kedvezőtlen képet festett az izraeli nők kereseti lehetőségeiről, és 2009-ben, az utolsó olyan évben, amelyről létezik adat, az izraeli nők csak a kétharmadát keresték annak, amit a férfiak.
Az ultraortodoxok aránytalanul nagy hatalommal bírnak
Az elkülönítés új jelensége a legerősebben Jeruzsálemben tapasztalható, ahol az ultraortodox zsidók száma és ereje is folyamatosan nő. Máshol is jelen van már azonban, bár Tel-Avivban, Izrael legnagyobb városában az elvilágiasodott zsidók alkotják a lakosság túlnyomó többségét, és az élet nagyban hasonlít a nyugati városokéra.
Mégis, az elvilágosodott zsidók – Tel-Avivban és az ország más részein egyaránt – aggódnak amiatt, hogy életmódjukat támadások érik, ugyanis az ultraortodoxok, bár számuk még mindig viszonylag kicsi, rohamosan gyarapodnak. Magas születési rátájuk – egy családban átlagosan körülbelül hét gyerek van – alapján várható, hogy arányuk a teljes lakosságon belül a jelenlegi 9 százalékról 2025-re 15 százalékra nő. Bár a kategorizálás nehéz, becslések szerint a hatmillió izraeli zsidónak mintegy egynegyede modern ortodox, másik negyede hagyománytisztelő, a maradék pedig elvilágiasodott.
Bármit mutassanak is azonban a számok, az ultraortodoxoknak aránytalanul nagy hatalommal bírnak a fragmentált, sok csoport, réteg alkotta izraeli politikai rendszerben. „Minél erősebbé válik az ultraortodox és vallásos közösség, annál erőteljesebb kísérleteket tesz arra, hogy normáit rákényszerítse másokra” – húzta alá Hannah Kehat, a vallásos nőket tömörítő, Koleh nevű kör alapítója. E normák szerinte a nők szegregációját és hátrányos megkülönböztetését jelentik.
Az ultraortodox zsidók világszerte régóta helytelenítik a nemek keveredését közösségeikben, de az, hogy ezt a tilalmat nyilvános helyeken is érvényre akarják juttatni, viszonylag új jelenség Izraelben.
A fekete öltözékükről és hosszú pajeszukról felismerhető izraeli ultraortodoxok évekkel ezelőtt kezdték próbálgatni a nemi szegregációt azzal, hogy ultraortodox férfiak a lakóhelyükön közlekedő buszokon a jármű végébe parancsolták a nőket. Ezt az Egyesült Államok ultraortodox közösségei által is átvett gyakorlatot sikeresen támadták meg később az izraeli legfelsőbb bíróságon, és Hannah Kehat szerint ma már jóval kevesebb nő panaszkodik arra, hogy az autóbuszon számára elfogadhatatlan módon bánnak vele. Az izraeli buszvonalak túlnyomó többségén a szegregáció sosem valósult meg.
Elérte az utcákat
De a buszoknál nem ért véget a nemek szegregációjáért indított támadás.
Néhány ultraortodox közösségben működő szupermarket, amely korábban megelégedett azzal, hogy női vásárlóit illedelmes öltözködésre – hosszú ujjú blúz és hosszú szoknya viselésére – ösztönözte, az utóbbi időben az amerikai ultraortodox közösségekben kialakult gyakorlatot átvéve külön vásárlási időszakot jelölt ki a férfiaknak és a nőknek. Egyes egészségügyi intézményekben más-más bejáratot és várótermeket használnak a férfiak és a nők.
Meni Shwartz-Gera ultraortodox újságíró szerint az illem szigorú betartása az ultraortodox zsidó lét egyik alapja, és „gonosz” félremagyarázás azt állítani róla, hogy lealacsonyító a nők számára. Akiknek nem tetszik, választhatnak más lehetőséget, például olyan szupermarketeket, amelyek nem szabnak meg külön vásárlási időszakot a férfiaknak és a nőknek – tette hozzá.
„A cél nem a nők becsmérlése” – állította az AP hírügynökségnek.
Az izraeli legfelsőbb bíróság mindenesetre nem ért vele egyet. A testület októberben elrendelte, hogy a jeruzsálemi ultraortodox Mea Searim negyedben bontsák le azokat az akadályokat, amelyeket azért helyeztek ki, hogy egy vallási ünnepen, amely több tízezer embert vonz az enklávé szűk utcáira, megakadályozzák, hogy férfiak és nők ugyanazt a járdát használják.
„A nemek szegregációja a buszokkal kezdődött, a szupermarketekkel folytatódott, és elérte az utcákat. És nem akar szűnni, éppen ellenkezőleg!” – szögezte le Dorit Bejnis főbíró az ítéletet kihirdetve.
A jeruzsálemi városi tanácsnak azt az egyébként vallásos női alkalmazottját, aki az ügyet bíróság elé vitte, a nem hívő Nir Barkat polgármester elmozdította az állásából. A vezető, aki azzal az ígérettel lett polgármester, hogy visszaszorítja a 750 ezer jeruzsálemi lakos egyharmadát alkotó ultraortodoxok növekvő befolyását, azt állítja, hogy azért bocsátotta el Ráhel Azariát, mert beperelte a várost, és nem azért, mert bíróságon szállt szembe az ultraortodoxokkal…
Még a plakátokról is eltűntek
A hirdetők éveken át gondosan felöltöztették a plakátjaikon szereplő nőket Jeruzsálemben és más jelentős ultraortodox lakosságú helyeken. Nemrég azonban még tovább mentek az öncenzúrában: a nők vagy teljesen eltűntek a falragaszokról, vagy csak jelzésszerűen, testük egy részével, hátulról lefényképezve szerepelnek rajtuk. (folyt.)
forrás:MTI.hu