Dübörög a vörösturizmus Kínában

Kína megnyitja a látogatók előtt azt a kísérleti telepet, ahol több mint fél évszázaddal ezelőtt megkezdték az ország első atombombájának kifejlesztését. Bár a bázis messze van Pekingtől, azt várják tőle, hogy hozzájárul a mára már 20 milliárd dolláros üzletté vált vörösturizmus további felfutásához.
A tervek szerint mintegy hatmillió jüanból (206 millió forint) alakítják át turistabaráttá a Takla-Makán sivatag keleti részén elhelyezkedő Malan bázist, amelynek közelében 1964. október 16-án felrobbantották az első kínai atombombát. A felújítás kiterjed a kutatók által egykor használt laboratóriumokra és lakóhelyeikre, továbbá az ott lévő 300 méter hosszú, légi csapások ellen védelmet nyújtó bunkeralagútra. A projektet a helyi kormányzat felügyeli a pekingi Csinghua (Tsinghua) Egyetemmel karöltve.

Kína és a vörösturizmus
Európai szemmel talán furcsának tűnhet múzeummá alakítani egy korábbi atomkísérleteknek otthont adott bázist, Kínában azonban messze nem ez lesz az első ilyen jellegű látványosság. A bázist nemcsak, hogy megnyitják a nagyközönség előtt, de az úgynevezett „vörösturizmus” újabb állomásává is teszik: vagyis be fog kerülni azon helyszínek sorába, ahol a kínai kommunista párt szemében történelmi jelentőségű esemény történt.
Ahogy arról korábban a BBC is beszámolt, a vörösturizmus egyik legszentebb helye Jenan (Yan’an), egy apró város Senhszi tartományban, ahol Mao Ce-tung Vörös Hadserege állomásozott 1935-ben. A kommunista párt erről a helyről tervezte meg a hatalomátvételt Kína felett, a turisták pedig özönlenek ide, hogy megtekintsék a helyszínt. Ezen a környéken több látványosság is van, például az a barlang, ahol Mao élt és dolgozott. A látogatók körbesétálhatják a három kicsi, fehérre meszelt szobát: a hálószoba állítólag pont úgy néz ki, mint Mao idejében, de látható egy nyugágy, egy fakád és egy családi portré is, amelyen Mao negyedik feleségével és sok gyereke közül az egyikkel pózol. A barlang bejáratánál sokan fotózkodnak, egyesek pedig fizetnek azért, hogy régi katonai egyenruhába öltözhessenek.
Ezek a turistalátványosságok Jenanban és Kína-szerte nemcsak a párt ünneplését szolgálják, hanem hatalmának legitimitását is igyekeznek alátámasztani. A forradalmi múzeumban rengeteg kiállítási tárgy látható, köztük Mao pisztolyával és kitömött fehér színű pónilovával. A propaganda részeként a múzeum bemutatja az egykor heroikusan küzdő kommunistákat, akik a rossz idővel, a szegénységgel és a jól felszerelt ellenséggel dacolva küzdöttek egy „új Kína” megalapításáért, ami 1949-ben is sikerült is nekik.
enanban még egy show-műsort is élvezhetnek a látogatók, amelyben színészek játsszák el a kommunisták győzelmét. Megelevenednek a tankok, tüzérségi fegyverek, és még egy repülőgépet is bevetnek, amely kigyulladt törzzsel – persze kötélhez erősítve – zuhan le az égből. A BBC riporterének beszámolója szerint a közönség érdekesen reagál a látottakra: tapsolnak, nevetnek, amikor egy haldokló katonát játszó színész testéből fröcskölni kezd a művér.
Nemcsak a turisták, hanem a párt tagjai is időről időre visszatérnek Jenanba. „Azért tesszük ezt, hogy újraéljük a történelmet, megerősítsük a pártba vetett hitünket, fenntartsuk a hagyományokat, és fejlődjünk a munkában” – mondta egy lelkes párttag.

A gazdasági fejlődésnek is jót tesz
Kínai adatok szerint meglehetősen népszerűnek mondhatóak a vörösturizmushoz kapcsolódó helyek, 2005 és 2010 között mintegy 1,4 milliárd turista látogatott el ezekre. Tavaly, a kommunista párt alapításának 90. évfordulóján különösen megnőtt az érdeklődés, de ma is sokan keresik fel azokat a helyszíneket, ahol annak idején minden elkezdődött. A China Daily tudósítása szerint ennek köszönhetően az elhagyatott, korábbi bázisok a gazdasági fejlődés részeivé váltak, és még oktatási funkciókat is ellátnak, hiszen az egyes helyszíneken megismerhetik a látogatók az új Kína legfontosabb szereplőinek történetét.

A hamarosan megnyíló nukleáris bázis és Jenan mellett olyan látnivalók tartoznak még a vörösturizmushoz, mint a japán hadsereg titkos biológiai és vegyi hadviselési egységének kísérleti bázisa Harbinban, egy koncentrációs tábor Hszifengben vagy Mao szülővárosa, Saosan (Shaoshan). De Csinaggangsan, amely fontos helyszíne volt a harcoknak, szintén kiemelt szerepet játszik.
A látnivalók többsége egyébként nem ingyenes. Nem is tetszik mindenkinek a projekt, az idős forradalmárok egy része szerint olyanná vált az egész, mint a Disneyland, holott szentként kéne kezelni ezeket a helyszíneket. Mások szerint pedig elég ironikus, hogy egy antikapitalista párt történelméből csinálnak pénzt.
Míg eleinte inkább a csoportos turizmus volt a jellemző ezeken a helyszíneken, manapság már egyénileg is szép számban érkeznek az érdeklődők. A People’s Daily arról számolt be, hogy nemcsak a hatóságok, de a helyiek is folyamatosan részt vesznek ezeknek a látnivalóknak a fejlesztésében. Van, ahol különböző eseményeket is szerveznek azért, hogy tovább erősítsék a hazafias turizmust. Ilyen esemény például egy évente megrendezett „vörös” dalverseny, és azon is dolgoznak, hogy a vörösturizmust összekapcsolják a történelmi, kulturális és ökológiai értékek védelmével.
A kínaiak várakozása szerint az ilyen látogatók száma 2015-ben már meg fogja haladni a 800 milliót, mivel a közelmúltban évente megduplázódott a tíz legnépszerűbb helyszín látogatottsága. Az International Business Times azt írja, ebben a növekedésben nagy szerepük van a kormány által szponzorált utaknak, de a vörösturizmus ma már 20 milliárd dolláros üzlet. Azt persze nem lehet tudni, hogy mekkora érdeklődést fog majd kiváltani a turisták körében a Pekingtől mintegy 3200 kilométerre lévő kísérleti atombázis, amely az ország igencsak elszigetelt részében található. Bár elnézve a kínaiak elszántságát, még az sem lenne meglepő, ha hirtelen az is benépesülne a turistákkal.
Forrás: origo.hu