Észak-Európa közös nyilatkozatban állt ki Oroszország politikájával szemben

Védelmi együttműködésük szorosabbra fűzéséről és a balti államok iránti szolidaritásuk erősítéséről állapodtak meg az észak-európai országok csütörtökön Oroszország politikájára hivatkozva, amelyet az Európa biztonságát fenyegető legnagyobb kihívásnak neveztek.
Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia és Izland védelmi minisztere közös nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezik, hogy az orosz fenyegetés miatt Észak-Európának fel kell készülnie az esetleges válságokra vagy incidensekre.
„Oroszország vezetői megmutatták, hogy politikai céljaik eléréséhez készek katonai eszközök tényleges és hatékony alkalmazására, akár a nemzetközi jog alapelveinek áthágásával is” – írják a miniszterek az Aftenposten című norvég napilapban csütörtökön megjelent nyilatkozatukban.
Megállapításuk szerint „fokozódó katonai és hírszerzési tevékenység zajlik” a Baltikumban és országaik északi térségeiben. „Az orosz hadsereg provokál bennünket a határaink mentén, és a Baltikumban határsértések is történtek” – írták.
A nyilatkozat arra a fokozott feszültségre reagál, amely azután alakult ki, hogy Oroszország egy éve elszakította Ukrajnától a Krím félszigetet, majd szakadár erőket támogatva háborút indított az ország keleti megyéinek elszakítására is. A számottevő orosz kisebbséggel rendelkező balti országokban azóta megnőtt az aggodalom, hogy Moszkva ott is beavatkozásra szánhatja el magát.
Az Oroszországgal határos Finnország és Svédország nem tagjai a NATO-nak, de a kialakult feszültség miatt fokozták együttműködésüket az észak-atlanti szövetséggel, és a mostani közös nyilatkozat az eddigi legkeményebb válaszuk Oroszország agressziójára.
„Oroszország lépései a legnagyobb kihívást jelentik Európa biztonságával szemben. (…) propagandája és politikai húzásai arra irányulnak, hogy viszályt szítsanak országok között és olyan szervezetekben, mint a NATO és az EU” – hangoztatják az aláírók. Egyúttal meggyőződésüket fejezik ki, hogy együttes fellépésük javítani fogja a biztonságot és elrettentésként hat majd.
A nyilatkozatot a következő napokban az északi országok minden nagy újságjában megjelentetik.
Az Aftenposten által megkérdezett katonai elemző, Janne Haaland Matlary rámutat, hogy a nyilatkozat a közös hadgyakorlatok mellett a védelmi szektorra is kiterjesztett ipari kooperációt, a hírszerzési információk megosztását és a kiberfenyegetésekkel szembeni közös fellépést említi a fokozott észak-európai védelmi együttműködés kulcselemeiként.
„Az északi országok védelmi minisztereinek március 10-i találkozóján, úgy döntöttünk, hogy javítjuk azokat a feltételeket, amelyek ahhoz kellenek, hogy figyelemmel kísérjük a térségünkben zajló fejleményeket a tengeren és a levegőben, különös tekintettel a légtér (eseményeinek) minden egyes pillanatára vonatkozó információk megosztására, hogy elősegítsük a korai előrejelzést és csökkentsük a váratlan események, valamint a félreértések kockázatát. Döntöttünk arról is, hogy folytatjuk az információk és tapasztalatok cseréjét a kibertámadások elhárítása terén” – idézi a norvég lap a dokumentumot.
Matlary szerint a miniszterek által taglalt együttműködés a lehető legmesszebb megy a nem NATO-tag Svédország és Finnország közös fellépésbe való bevonása tekintetében, anélkül, hogy nyíltan kijelentené, a NATO közösségének együttműködéséről van szó. A két ország esetében mindez a szövetségbe való belépés előkészületének tekinthető – vélekedett az elemző.