Kína importvámot vet ki az amerikai termékekre
Kína bejelentette, hogy április 10-től 34 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokból érkező összes importra. Ezzel a lépéssel Kína válaszol Donald Trump amerikai elnök legutóbbi döntésére, amely szintén 34 százalékos vámot szabott ki a Kínából származó termékekre. A két ország közötti kereskedelmi konfliktus ezzel újabb szakaszába lépett.
Trump a bejelentést néhány nappal korábban tette meg, és az új vámok célja a kínai gazdaságra gyakorolt nyomás fokozása. Elemzők szerint ez a döntés tovább rontja a két gazdasági nagyhatalom közötti kapcsolatokat, amelyek már így is feszültek – írja a CNN.
A kínai kormány közleménye szerint az amerikai lépések sértik a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, valamint Kína jogos gazdasági érdekeit.
A nyilatkozat egyoldalú és agresszív fellépésként jellemzi az amerikai intézkedéseket.
Trump elnökké választása óta már kétszer is bevezetett 10 százalékos vámokat a kínai importtermékekre, ezek célja a Fehér Ház szerint az illegális fentanil behozatalának megfékezése volt. Az újabb 34 százalékos vámmal együtt a kínai áruk összesen 54 százalékos vámterhet viselnek az amerikai piacon. Ez jóval meghaladja a legtöbb elemző által várt mértéket, és súlyos hatással lehet a globális kereskedelemre.
A két ország közötti éves kereskedelmi forgalom megközelíti az 500 milliárd dollárt, és eddig elsősorban kölcsönös gazdasági függés jellemezte. A mostani intézkedések azonban hosszú távon is átalakíthatják a kétoldalú kapcsolatrendszert.
A vámok mellett Kína további szigorításokat is bevezet.
Tizenegy amerikai vállalat – köztük dróngyártók – felkerült az úgynevezett megbízhatatlan entitások listájára. Emellett 16 amerikai cég exportkorlátozással szembesül, mivel olyan kínai termékeket vásárolnának, amelyek kettős felhasználásúak, vagyis polgári és katonai célra is alkalmazhatók.
A kínai kereskedelmi minisztérium dömpingellenes vizsgálatot is elindított az Egyesült Államokból és Indiából származó orvosi CT röntgencsövekkel kapcsolatban. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy ezek a termékek nem mesterségesen alacsony áron kerülnek-e a kínai piacra, ezáltal veszélyeztetve a hazai gyártók versenyképességét.
Forrás: hirado.hu
(Nyitókép: illusztráció)