Lépfenével fertőződhettek meg amerikai kutatók

Mintegy 75 amerikai kutató kerülhetett kapcsolatban élő lépfenebaktérium-törzsekkel atlantai laboratóriumokban – közölte csütörtökön az amerikai járványügyi központ (CDCP).

Az érintetteknek gyógykezelést javasoltak az egészségügyi hatóságok, megakadályozandó az esetleges fertőzést.

A CDCP egyik atlantai, magas biobiztonsági követelményekkel dolgozó laboratóriumában nem tartották be a lépfene-baktérium inaktiválására vonatkozó előírásokat, és más laboratóriumba küldhettek olyan mintákat, amelyek élő baktériumtörzseket tartalmazhattak. Ezekben a kutatóműhelyekben azonban nem dolgoznak élő bacilusokkal, így fertőzést kaphattak az ott dolgozó kutatók.

Paul Meechan, a CDCP egyik illetékese azt mondta, hogy a fertőzésnek való kitettségre hat nappal ezelőtt, június 13-án derült fény, és azonnal értesítették azokat, akik kapcsolatba léphettek élő lépfene-bacilusokkal anélkül, hogy tudtak volna róla.

Hét ember került közvetlen kapcsolatba velük, de az járványügyi központ mindenkinek gyógykezelést tanácsol, aki járt azokban a laboratóriumokban, ahol fennállt a fertőzés veszélye: 75 embernek javasoltak két hónapos antibiotikumos kezelést, illetve a kór elleni védőoltást.

Meechan szerint eddig egyikükön sem észlelték a lépfene-fertőzés tüneteit. A baktérium lappangása ideje általában öt-hét nap, de előfordultak már olyan esetek, amikor a fertőzés után mintegy hatvan nappal jelentkeztek a betegség első jelei.

A lépfene (antrax) egyes formáiban magas halálozási aránnyal járó fertőző betegség, amelyet a Bacillus Anthracis nevű baktérium okoz. Leggyakrabban kérődző állatoknál fordul elő, de az ember is megfertőződhet, ha a beteg állattal, annak szövetével érintkezésbe kerül.

A lépfenét először Oroszországban diagnosztizálták, orosz neve ma is szibériai fekély. A hidegháború idején több országban, így a Szovjetunióban is előállítottak antraxot biológiai fegyverként.