Néró, a kegyetlen császár

Szerző: | 2021.06.09., 15:45 | Világ

Agrippina megkoronázza fiát, Nérót (Fotó: Wikipedia)

Időszámításunk után 68. június 9-én lett öngyilkos Néró, az egyik legkegyetlenebb római császár, aki egész családját kiirtotta és felgyújtotta Rómát.

A történelem egyik leghírhedtebb és legőrültebb uralkodója, Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus volt. Néró az ötödik császár volt a Római Birodalom idején, kegyetlenségéről és kicsapongásairól volt híres.

Apja halála és anyja száműzetése miatt hároméves korában nagynénjéhez, Domita Lepidához került, aki lányaival együtt nevelte a későbbi uralkodót.

Kr. u. 54-ben a 17 évesen császárrá lett fiatal fiút legfőképpen anyja közbenjárása segítette a trónra. Az akkor 15  éves Néró és 14 éves Octavia házasságát szüleik azért szervezték, hogy legitimálják a kamasz fiú trónkövetelését.

Claudius megmérgezése egyenesen a fiatal császár hatalomra kerülését jelentette. Mivel öccse, Britannicus akkoriban még csak 13 éves volt, az általános közvélekedés szerint alkalmatlan volt az uralkodásra.

Az ifjú császárt Beryllus tanította az elemi szintű ismeretekre, de nevelői között volt a méltán híres filozófus Seneca is. Kezdetekben anyja és Seneca kormányzott helyette.

Házassága Octáviával nem volt túl boldog. Mivel nem saját szerelmük késztette őket a frigyre, nem is volt várható, hogy kellemes lesz az együtt töltött idő. Ókori írók szerint Nerónak nagyon sok szeretője volt, de a sok nő közül végül Poppaea Sabina győzte meg, hogy váljon el Octáviától. A kegyetlen császárnak azonban a válás nem volt elég.

Először csak száműzte feleségét, majd nem sokkal ezután kivégeztette, ami utólag rossz döntésnek bizonyult, mert a római nép szimpatizált a kötelességét tökéletesen végző császárnéval. Nem sokkal ezután feleségül vette korábbi szeretőjét Poppaeát.

Néró uralkodásának első öt évében igyekezett a külpolitikára koncentrálni, a belföldi ügyeket pedig rábízta a szenátusra. A császár uralkodásának első évei nyugalomban teltek, egészen addig, amíg anyja meg nem fenyegette, hogy visszaveheti tőle a neki adott hatalmat, és megteheti öccsét uralkodónak, aki a jog szerinti örököse volt a trónnak. Néró a fenyegetés hallatán, 55-ben megmérgezte a 13 éves Britannicust.

A császár álmatlanságban szenvedett, szellemi állapota pedig már fiatalkorában rohamos hanyatlásnak indult. Nehezen tűrte, hogy irányítsák. A római történetírók Tacitus, Suetonius és Cassius Dio mind egyetértettek abban, hogy már uralkodásának első éveiben, Poppaea felbújtására Néró tervezni kezdte anyja, Agrippina megölését is.

Az uralkodó 21 éves korától több merényletet is szervezett anyja megölésére, de minden próbálkozása kudarcba fulladt. A történet szerint ezután az uralkodó egyik katonája végzett Agrippinával, akinek utolsó kérése az volt, hogy szúrják át a méhét, ami életet adott fiának.

Kr. u. 64. július 19-én tűz ütött ki a Circus Maximus közelében. A lángok hamarosan átterjedtek Róma egész területére.

A pusztító tűz kilenc napon át tombolt, a város 14 körzetéből 10-et megsemmisítve. A történetekben az is olvasható, hogy a tűz pusztítása közben, a császár dalolászott és énekelt, miközben erkélyéről nézte, ahogy elég a város.

Később azt állította, hogy a tüzet a keresztények gyújtották. Ide vezethetnek vissza a majd 250 évig tartó keresztényüldözések.

A történészek Nérót okolták azt állítva, hogy csak azért lobbantotta lángra Rómát, hogy ihletet nyerjen az égő városból saját költeményeihez.

Bár a leírtakból arra lehet következtetni, hogy tombolt a szerelem Néró és második felesége Poppaea között, az uralkodó vele sem bírta sokáig. Miután Poppaea teherbe esett, egy vitájuk odáig fajult, hogy hason rúgta terhes feleségé, aki ennek következtében halt meg a várt gyermekkel együtt.

A nép számára kitalált történet az volt, hogy a nő a szülés során felmerült szövődményekbe halt bele.

Sok írás maradt fenn arról is, hogy a császár élt-halt a művészetekért. Cirkuszi játékokat és versenyeket rendezett. Mivel művésznek tartotta magát, gyakran lépett fel az olyan rendezvényeken, ahol a közönségnek kötelező volt végighallgatni előadását. Sokan halottnak tettetve magukat próbáltak kijutni Rómából, hogy ne kelljen végigszenvedni a botrányosan rossz fellépést.

Időszámításunk után 67-ben elindult az olimpiai játékokon, ahol kocsihajtó versenyt is nyert, igaz egyedül állt rajthoz.

Mivel az előkelő rétegek körében elveszítette bázisát, mert a gazdag polgárok vagyonát elkoboztatta, dús juttatásokkal igyekezett megnyerni a plebs támogatását, így növelte az ingyenélelem és a cirkuszi látványosságok mennyiségét.

Néró az ellene szervezett összeesküvések miatt ki akarta irtani a teljes római arisztokráciát, aminek nevelője Seneca is áldozatául esett.

Kr. u. 68-ban Vindex, Gallia kormányzója fellázadt Néró ellen, és kijelentette, hogy támogatja Galba spanyol kormányzót. Vindexet Néróhoz hű csapatok győzték le a csatában, Galba mégis nagyobb katonai támogatást nyert.

Ezen a ponton vesztette el a császár véglegesen a római nép támogatását a gabonahiány miatt, amelyet egy lázadó parancsnok okozott, aki elvágta az alapvető élelmiszer-ellátást Egyiptom és a főváros között. A szenátus az állam ellenségének nyilvánította Nérót, aki megpróbált elmenekülni Rómából, és időszámításunk után 68. június 9-én végül öngyilkos lett, halálával pedig kihalt a Iulius–Claudius-ház.

Néró a történelem egyik legvéresebb kezű uralkodója volt, a római tűzvész miatt még napjaink egyik legismertebb számítógépes lemezíró (égető) programja is róla kapta a nevét.

Forrás: hirado.hu

Pin It on Pinterest

Share This