Putyin parancsot adott az ukrajnai határszakasz fokozott megfigyelésére

Oroszország ukrajnai határának fokozott megfigyelésére adott parancsot Vlagyimir Putyin elnök az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határellenőrző részlegének csütörtökön.

Az államfő ezt az FSZB állománya előtt jelentette be. Az utasítás szövege szerint az intézkedésre annak érdekében van szükség, hogy bűnözők ne lépjék át a határt. Az elnök hozzátette ugyanakkor, hogy a határőrségnek akadályoztatás nélkül át kell engednie a menekülteket, és fontosnak tartotta, hogy zavartalanul engedjék át a humanitárius segélyeket szállító járműveket is.

Putyin kijelentette egyúttal: le kell leplezni azokat, akik önkéntesen részt vettek a délkelet-ukrajnai békés lakosság elleni „megtorló műveletekben”, megpróbálják eltüntetni annak nyomait, vagy bűncselekményt akarnak elkövetni Oroszországban. A politikus a „megtorló műveletekkel” vélhetően az ukrán kormányerők által a délkelet-ukrajnai szakadárok ellen indított műveletekre utalt.

Az ukrán határőrség parancsnoka februárban azt közölte, hogy az ukrán-orosz államhatár 493 kilométeres szakasza nincs az ellenőrzésük alatt. Ezt követően az ukrán hatóságok 23 határátkelőt és határállomást bezártak.

Az orosz elnök a titkosszolgálatok és az FSZB alá tartozó határőrség munkatársai előtt azt mondta, hogy a független orosz politika, valamint „az a próbálkozás, hogy Oroszország segítséget nyújtson a rászorulóknak, így Ukrajnának is”, láthatóan zavarja „partnereinket és kollégáinkat”. Kijelentette, hogy a külföld minden eszközt felhasznál Oroszország korlátozására.

Azt állította, hogy a nyugati titkosszolgálatok nem hagynak fel abbéli igyekezetükkel, hogy az oroszországi nem kormányzati szervezeteket (NGO) a hatalom lejáratására és a belpolitikai helyzet megingatására használják fel. Hozzátette, hogy „már készülnek az akciók” a 2016-os oroszországi parlamenti és 2018-as elnökválasztásokra. Feltételezhetően az orosz ellenzéki megmozdulásokra utalt.

Az orosz államfő azt mondta, hogy a hatalom kész a párbeszédre az ellenzékkel, de értelmetlennek nevezte vitába szállni azokkal, akik „külső megrendelésre, nem a saját, hanem egy idegen ország érdekében tevékenykednek”.

Oroszországban 2013-ban lépett hatályba az úgynevezett külföldi ügynöktörvény, amely a hatalom megítélése szerint politikai tevékenységet folytató, külföldi támogatásból működő társadalmi szervezeteket arra kötelezi, hogy a sztálini időkben használt elnevezéssel megbélyegezve, külföldi ügynökként vetessék magukat állami nyilvántartásba.

Putyin kijelentette, hogy Oroszország mindig „megfelelően fog válaszolni” a nemzetbiztonságát érő külső és belső fenyegetésekre. Figyelmeztetett, hogy országát „nem lehet megijeszteni, és nyomást sem lehet gyakorolni rá”. Hozzátette, reméli, hogy a helyzet javulni fog Oroszország körül is, „de nem olyan áron, hogy állandóan engedünk, meghajolunk (…) a helyzet csak abban az esetben fog javulni, ha megerősödünk”.

Putyin elmondta, hogy tavaly a külföldi titkosszolgálatok 52 alkalmazottjának és 290 ügynökének a tevékenységét hiúsították meg az orosz titkosszolgálatok.