Tíz év börtönre ítélték Litvániában az utolsó szovjet védelmi minisztert

Katonai és emberiesség elleni bűntények miatt tíz év börtönbüntetésre ítélte szerdán egy litván bíróság távollétében Dmitrij Jazov marsallt, az utolsó szovjet védelmi minisztert; a három éve kezdődött monstre perben több mint hatvan egykori szovjet politikai és katonai vezető felett ítélkeztek távollétükben.

A vilniusi kerületi bíróság az 1991 januárjában történt litvániai eseményekkel összefüggésben ítélte el az egyetlen, még életben lévő – 94 éves – szovjet marsallt, aki 1987-1991 között volt védelmi miniszter. Az ügyészség életfogytiglani börtönbüntetést kért ellene, és azzal vádolta, hogy 160 szovjet katonai és politikai vezetőből álló csoportot szervezett azzal a céllal, hogy megakadályozza Litvánia függetlenedését.

A nagyszabású perben a többi hatvanhat – orosz, fehérorosz, illetve ukrán állampolgárságú – vádlottat négytől tizennégy évig terjedő börtönbüntetéssel sújtották.

A szovjet vezetés 1991. januárjában a hadsereg különleges egységeinek bevetésével próbált gátat vetni Litvániában az elszakadási törekvéseknek. Január 11-én ejtőernyős kommandósok foglalták el a litván védelmi minisztérium központi épületét, a sajtóházat és a DOSZAAF szovjet félkatonai szervezet központját.

A szovjet katonaság 13-án megszállta a litván rádió és televízió székházát, a bevetésben 14 civil meghalt, több mint ezren megsebesültek. A vilniusi parlamentet mintegy százezer ember védelmezte élő pajzsként, a városban több helyen barikádokat emeltek.

A vérontás és a széles körű nemzetközi tiltakozás miatt január 14-én a páncélosok visszavonultak az utcákról, majd az 1991. február 4-9-i népszavazás eredményeképpen Litvánia független állam lett. A szovjet Államtanács végül 1991. szeptember 6-án ismerte el Litvánia kiválását a Szovjetunióból.

Litvánia a volt szovjet politikai és katonai vezetőket tette felelőssé a véres eseményekért. Három évvel ezelőtt indítottak pert ellenük, 67 ember ellen emeltek vádat, és többségük felett távollétükben ítélkeztek.

Csak ketten ültek a vádlottak padján: Jurij Melj tartalékos ezredes, akit 2014-ben fogtak el Litvániában, ahova Kalinyingrádból érkezett legálisan, illetve Gennagyij Ivanov orosz állampolgársággal rendelkező vilniusi lakos, volt katonatiszt.

Orosz hírügynökségek szerint a bíróság 12 év szabadságvesztésre ítélte Mihail Golovatov volt KGB-tisztet, Melj hét, Ivanov pedig négy év börtönt kapott. Vlagyimir Uszhopcsikot, a szovjet csapatok vilniusi helyőrségének egykori parancsnokát tizennégy év börtönnel sújtották.

Az ítéletek nem jogerősek, ellenük fellebbezést nyújthatnak be.

Alekszandr Udalcov vilniusi orosz nagykövetet és a külképviselet diplomatáit nem engedték be a tárgyalóterembe az ítélethirdetéskor, és nem adtak rá magyarázatot, amit a diplomáciai képviselet közleményében durva provokációnak minősített, emlékeztetve arra, hogy a vádlottak zöme orosz állampolgár.

Litvánia történetében ez volt a legnagyobb per, mind a vádlottak számát, mind pedig a peranyag nagyságát tekintve. Törvényt kellett módosítani ahhoz, hogy ítélkezni lehessen többtucatnyi vádlott ellen távollétében. A nyomozóhatóságok 700 kötetnyi dokumentumot adta át a bíróságnak, a vádirat pedig 13 kötetre rúgott.

Az orosz parlament alsóháza korábban nyilatkozatában politikai indíttatású bíráskodásnak, megtorló igazságszolgáltatásnak és történelemhamisítási kísérletnek nevezte az eljárást.