Törésvonalak határozzák meg az európai politikát
A közelgő európai parlamenti választások során Európa jövőjéről döntenek a választópolgárok, a legfontosabb kérdés pedig a bevándorlás. Több évben lázban tartja a kontinenst ez a téma, így törésvonalakat is okozva az országok között, illetve a bevándorlást támogatók és az azt ellenzők közötti. Magyarország közben továbbra is kitart álláspontja mellett.
A migráció nem egyszerűen az európai parlamenti választás fő kérdése lesz, egy olyan témáról van szó, ami mélységében alakítja át a teljes európai politikát – mondta Orbán Viktor az év első kormányinfóján.
Szerinte a bevándorlásról szóló vita újraértelmezi a szuverenitási vitát is, a bevándorláspártiak ugyanis nem tartják tiszteletben azoknak a döntését, akik nem akarnak migránsokat befogadni. A választás célja, hogy az európai intézményekben a bevándorlásellenesek kerüljenek többségbe – fogalmazott a miniszterelnök. Magyarországon várhatóan május 26-án szavazhatunk arról, milyennek képzeljük el Európát és hazánkat a következő években vagy évtizedekben – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
A bevándorlás jelenti a fő európai törésvonalat
Rendhagyó kormányinfót tartott a miniszterelnök, ami nemzetközi sajtótájékoztatóként is működött. A miniszterelnök a hazai gazdasági helyzet és a nemzeti konzultáció értékelése után azzal folytatta tájékoztatóját, hogy az ország készen áll az EP-választára.
A sajtótájékoztató egy fontos mérföldköve az EP-választásnak, ugyanis ennyire konkrétan és egyértelműen még nem fogalmazta meg Orbán Viktor a voksolások fontosságát és annak tétjét– jelentette ki Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója, politológus.
Mint mondta, a miniszterelnök gyakorlatilag felrajzolta azokat az erővonalakat, amelyek a következő hónapokban és években meg fogják határozni Európa belpolitikai térképét. Ebben a legnagyobb törésvonal pedig nem más, mint a bevándorlás lesz – húzta alá.
Más témákat is meghatároz a bevándorlás
Amikor bevándorláspolitikáról beszélünk, fontos hozzátenni, hogy ez sok más politikát is magával mozgat. A bevándorláspártiak jellemzően ateisták vagy keresztényellenesek. A bevándorlás ellenző politikus pedig jellemzően keresztény Európát szeretne, ami magával hozza azt is, hogy milyen családpolitikát képzelünk el, férfi és nő közötti viszonyról – fogalmazott Lánczi.
Felszínre kerültek a vitás kérdések
A migráció és a bevándorlás kérdése egy kvázi újnak tűnő kérdésként tűnt fel az európai politikában az elmúlt években, meghatározva számos tartományi és országos választást is – mondta Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a jelenlegi migrációs hullám felszínre hozta azt a vitát Európa-szerte, hogy mit gondolunk a multikulturális társadalomról, a nemzeti és európai identitásról.
Felszínre került az a vita is, – amire a miniszterelnök is utalt a kormányinfón – hogy valójában mit gondolunk a demokráciáról és annak jelzőiről.
Hozzátette: az életmódbeli kérdésekben a nyugat-európai politikai elit úgy gondolkodik, hogy a demokráciának az immanens tartalma az, hogy az egyben liberális is.
Az európai polgárok is elutasítják a bevándorlást
Magyarország volt az egyetlen olyan ország, ahol nemzeti konzultáció keretein belül megkérdezték az emberek véleményét a migrációról – mondta Lánci Tamás. Hozzátette, a Századvég Alapítvány is számos kutatást végzett a témában, amelyekből kiderült, hogy a hivatalos, nyilvánosság előtt megjelenő vélemények nagyban eltérnek attól, amit az európai választópolgárok gondolnak erről a kérdésről.
Mint mondta, az európai polgárok ugyanis azt gondolják, hogy a migrációt és a tömeges bevándorlást nem tartják jó folyamatnak.