Új szuperhadihajót épített Japán

Legújabb hadihajóját mutatta be Japán kedden. A haditengerészet a második világháború óta nem volt ekkora hajó birtokában, ezért a szomszédos országok nem nézik jó szemmel az új monstrum megépítését.

A hatalmas romboló átadását valószínűleg nem nézik jó szemmel a távol-keleti állam szomszédai, ugyanis az meglehetősen hasonlít egy hagyományos repülőgép-hordozóhoz. Az újonnan átadott hadihajó felszálló fedélzete mintegy 250 méter hosszú, és tizennégy helikopter kiszolgálására lett tervezve. „A hajót a nemzet védelmének szolgálatába állítjuk. Elsősorban tengeralattjárók ellen nyújthat védelmet, de nagy segítséget jelenthet nagyobb természeti katasztrófák esetén is, mint amilyen a 2011-es földrengés és szökőár volt” – mondták el japán tisztviselők. Bár az „Izumo” nevet viselő hadihajót már négy évvel ezelőtt, 2009-ben elkezdték építeni, most épp kapóra jön Japánnak a Kínával való feszült viszonya miatt.
Vadászrepülőket is kiszolgálhat a hadihajó

Habár hivatalosan rombolóról van szó, szakértők szerint az új hajó a jövőben alkalmas lehet vadászrepülőgépek kiszolgálására is. Ez éles fordulatot jelenthet, hiszen a csendes-óceáni térségben a szigetország rendelkezik a legjobban felszerelt és a leggyakorlottabb haditengerészettel, azonban a japán katonaságot szigorúan korlátozták az alkotmányban, amely kizárólag önvédelmi erők fenntartását engedélyezi. Japán azt állítja, nem áll szándékában vadászgépeket indítani a hadihajóról. Tokió hangsúlyozta, az Izumo nem rendelkezik sem katapultokkal, sem úgynevezett sísáncokkal, amelyekre pedig szükség lenne a nagyobb tömegű sugárhajtóműves repülőgépek biztonságos indításához.
Kína és Japán között azután romlott meg újra a viszony, hogy Japán tavaly államosította a vitatott kelet-kínai-tengeri Tiaojü-, japán nevén Szenkaku-szigetek nagyobb részét, és közölte, hogy a lakatlan szigetek státusát nem tartja vitathatónak. A japán fennhatóság alatt álló szigetekre Kína is igényt tart, emiatt a két ország diplomáciai kapcsolatai évtizedes mélypontra süllyedtek.

A feszült viszony Kína egyre nagyobb léptékű fegyverkezésével párosul, Peking nemrégiben tett szert első repülőgép-hordozójára, amelyet Ukrajnától vásárolt, és már útban van a második is, amelyik immár hazai gyártású. E körülmények félelmeket ébresztettek a japán vezetőkben, így ők is légierejük és haditengerészetük megerősítéséről döntöttek.
Forrás: index.hu