213 éve született Chopin
Kétszáztizenhárom éve, 1810. március 1-jén született a Varsó melletti Zelazova-Wolán Frédéric Francois (Fryderyk Franciszek) Chopin, „a zongora poétája”.
Apja, Nicholas Chopin lengyelországi francia emigráns volt, aki arisztokratáknál tanítóskodott, így a Skrabek-családnál, amelynek egy rokonát feleségül vette. Később franciatanár lett egy varsói líceumban, fia, Frédéric is itt tanult.
Chopin már hatévesen zongorán játszott, új dallamokat is írt, de csak egy év múlva kezdett zenét tanulni.
Kompozíciói közül az első polonézt már hétéves korában kiadták, nyolcévesen lépett fel először, s csodagyerekként a szalonok szívesen látott vendége lett.
16 évesen beíratták a Varsói Konzervatóriumba, ahol felismerték élénk zenei fantáziáját és támogatták bécsi útját.
1830-ban újra az osztrák fővárosba ment, de újszerű zenéjéből nem tudott megélni, ezért Párizsba utazott.
Kapcsolata a Rothschild-családdal a párizsi szalonok kedvencévé tette. Chopin rokonszenvezett az 1830-as oroszellenes lengyel felkeléssel, Varsó elestének hírére szinte összeroppant. Ekkori zongoraművei – köztük a nemzeti érzés ihlette mazurkák és polonézek – megkapó költői etűdök. Egy drezdai útján beleszeretett Maria
Wodzinskiba, de gyenge egészsége miatt nem adták hozzá a lányt.
Párizsban újra szerelmes lett, ezúttal a kihívó életet élő George Sand írónőbe. 1838-ban George Sand gyermekeivel együtt Mallorcára utaztak, de Chopin tüdőbaja miatt kiutasították őket. Ezután egy kolostorba költöztek, majd 1839-ben Marseille-be, ahol egy orvos meggyógyította a zeneszerzőt. Egy ideig Sand vidéki házában éltek, majd Párizsba mentek, ahol Chopin számos sikeres koncertet adott.
Tanítványai jól fizettek, műveit is keresték, így jómódban élhetett.
Egészsége azonban gyenge maradt, s nyaranta vidékre ment, itt születtek kísérletezőbb, hosszabb művei. A George Sand-nal folytatott kapcsolata 1848-ban szakítással végződött.
A párizsi forradalom kitörése megrázta, ezért az év nyarát Angliában és Skóciában töltötte, ahol hivatalosan nem lépett fel, inkább estélyekre járt. Ősszel tért vissza Párizsba, de tavaszra olyan beteg lett, hogy egy elővárosba költözött a frissebb levegő miatt. Az év nyarán nővére, Louise is Párizsba érkezett, az új lakásban minden barátja a beteg Chopin mellett volt. Ekkor már végrendelkezett, s azt kérte, temetésén Mozart Requiemjét játsszák.
Chopin 1849. október 17-én hunyt el.
Chopin csalódást okozott lengyel tanárának, mert nem írt lengyel operát, Mickiewicznek, mert sokat járt az arisztokraták szalonjaiba, sok kritikusnak, akik csak nagyszabású akadémikus művekkel mérték a művészi teljesítményt – de fogékonyabb kortársai felismerték valódi értékeit.
Híveit elragadta tökéletes zongoratudással párosuló megdöbbentő eredetisége.
Dallamai személyesek, érzelmesek, mégsem szentimentálisak. Zenéje romantikus, de mentes annak külsőségeitől, minden műve klasszikusan tiszta és csiszolt. Chopin a zenetörténet egyik legeredetibb zeneszerzője: egyetlen érett műve sem épül régebbi, kész formára. Művészete eredeti, független, forradalmi, fantázia-formája nélkül a XIX. század zenéje el sem képzelhető.
Forrás: MTI
Nyitókép: Wikimedia Commons