88 éve hunyt el Kosztolányi Dezső
88 éve, 1936. november 3-án hunyt el Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének jelentős alakja.
Kosztolányi Dezső 1885. március 26-án született Szabadkán, a mai Szerbia területén. Magyar-német szakon tanult Budapesten, látogatta a híres Négyesy-szemináriumokat. Itt barátkozott össze Babitscsal és Juhász Gyulával. Újságíróként dolgozott a Szeged és Vidékénél, a Bácskai Hírlapnál és a Pesti Naplónál, utóbbihoz Ady helyére került. Az ünnepelt költőt halála után is keményen kritizálta.
Megnősült: Halmos Ilona színésznőt vette el, akitől két év házasság után egy fia, Ádám született.
Életéhez kapcsolódó érdekességek: egy szerelmi „kihágása” köztudott, amit felesége sajátos módon oldott meg – Ilona egy igen szókimondó levélben szólította fel a szeretőt, hogy nagybeteg férjét ne kínozza, az úgysem szereti őt.
Kosztolányi nem vetette meg a cigarettát (Hajnali részegség című versében számot ad láncdohányosságáról), valamint nagy valószínűséggel kokainfüggő is volt, amivel szintén találkozik az olvasó versében (Miért a kokain? Megvannak okaim). Egy családi levélben a szülei is aggodalmukat fejezik ki aziránt, hogy 33 éves fiúk szerfüggő.
Híres-hírhedt volt nem alaptalan Ady-ellenessége.
Az akkor ünnepelt költő helyére került Kosztolányinak nem volt felhőtlen kapcsolata elődjével, akit életében és halála után sem kedvelt. Nem kis felháborodást keltett az Ady-kultusz elleni támadása, ami kapcsán nem egy írása jelent meg. Egyik legkomplexebb különvéleménye Az írástudatlanok árulása címmel jelent meg, amelyben azt is megemlíti, hogy a korban az Ady-rajongás az elődöket szinte teljesen kiszorította, például a Petőfi-centenáriumról teljesen megfeledkezett a közvélemény.
1907-ben jelent meg első kötete, a Négy fal között, amit átitatott a szecesszió. Második kötete, az 1910-ben napvilágot látott A szegény kisgyermek panaszai a maga 23 versével a korának és a XX. századi magyar irodalomnak az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb verseskötete lett. A kiadvány 13 évvel később már 63 verset tartalmazott Ezen kötetében gyermekkori történeteit dolgozza fel sajátos és egyedi életrajzi-pszichológiai megközelítésből. Az expresszionizmusba nyúló A szegény kisgyermek panaszai hatalmas siker lett. A következő költői sikert 1920-ban a Kenyér és borral aratta. 1924-es kötete, A bús férfi panaszai annyira nem volt elődeihez képest jelentős, de az 1928-as Meztelenül már igen: költészetének új fejezetét láthatjuk itt a szabadversekben. Két évvel később a Zsivajgó természet, majd 1935-ben a Számadás című versgyűjteménye jelent meg.
Kosztolányi a kispróza magyar mestere is volt.
A kulcs című novellája a letisztult forma egyik mintapéldánya. Az Esti Kornél-ciklus átgondolt szerkesztést sugall, amiben nagyszerűen ötvözött több műfajt – novellát, útirajzot és életrajzot. Nagyobb terjedelmű prózai alkotásai között a Pacsirta, a Nero, a véres költő és az Édes Anna említhető meg. Utóbbiban jól leírja az akkori cselédség embertelen sorsát. A regényben Kosztolányi gondolatait Moviszter tolmácsolja, ami azért érdekes, mert Moviszter doktor egyszerre kulcsfigura és elenyésző is a cselekményben.
Utolsó három évében beteg volt, több műtéten esett át. 1936-ban hunyt el Budapesten.
Kosztolányi lírában és prózában is maradandót alkotott.
Halála után a Nyugat egy teljes számmal tisztelgett előtte.