9 éve hunyt el Juhász Ferenc
9 éve hunyt el Juhász Ferenc költő, szerkesztő.
Budapesttől nem messze született, Bián 1928. augusztus 16-án. Apja, Juhász Ferenc kőműves volt, de tüdőműtétje után nem dolgozhatott tovább szakmájában, így irodaszolgaként kereste a kenyerét. Anyja, Andresz Borbála cseléd és napszámos volt. A költőnek két testvére született: Gyula, aki történész lett, és János, aki tíznapos korában meghalt.
Iskoláit helyben kezdte el. 1946-ban a budapesti Kossuth Lajos Kereskedelmi Középiskolában érettségizett, ezután fél évig a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–szanszkrit szakos hallgatója volt. Előbb gyári munkás, majd a József Attila Nép Kollégium tagja lett, és folytatta tanulmányait.
1948-ban feleségül vette Szeverényi Erzsébetet. Ebben az évben felesége szüleit kulákság vádjával elhurcolták.
Első versei Arany és Ezüst címmel jelentek meg először a Diárium karácsonyi számában.
1949-ben publikálta első kötetét, ugyanebben az évben titokban Baumgarten-díjat is kapott.
A Könyvhivatalban és a Magyar Írószövetség Lektorátusában is dolgozott. A Sántha családért József Attila-díjjal tüntették ki 1950-ben, ugyanebben az évben a Magyar Írószövetség választmányi és elnökségi tagja lett. Egy évvel később Apám című verséért Kossuth-díjat kapott.
A forradalom után depresszióba esett, és Harc a fehér báránnyal című kötetét 1965-ig nem jelentették meg. Felesége, Szeverényi 1972-ben hosszú depresszió után öngyilkosságot követett el.
1971-ben Radnóti Miklós-díjat kapott, 1973-ban pedig újra elnyerte a Kossuth-díjat. 1975-1976-ban Nobel-díjra terjesztették elő. Idővel minden művét megjelentették, köteteit több nyelvre is lefordították. 1978-ban újranősült, dr. Kilián Katalin orvost vette el.
1988-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntették ki, 1991-ben a Művészeti Alap Irodalmi Nagydíjával, 1992-ben pedig a Strugai Költői Esték Arany Koszorújával. 1993-ban övé lett Az Év Könyve Jutalom, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta meg. 2001-ben Hazám-díjas, 2004-ben Prima Primissima-díjas, 2008-ban Babits Mihály Alkotói Emlékdíjas lett. A Nemzet Művésze-díjat 2014-ben kapta meg.
Élete során sokat utazott külföldre. Járt Nyugaton és a Szovjetunióban is. Minden, amit tapasztalt, nagy hatással volt művészetére. 1946-os indulásától egészen haláláig aktív és termékeny szerző volt. Egyetlen nagyobb szünetet tartott az 1956-os forradalom után, amikor évekig nem engedték publikálni, ő maga pedig nem tudott írni depressziója miatt.
Hosszú betegeskedés után 2015. december 2-án hunyt el.
Juhász Ferencet megannyi támadás érte életében és halálában is.
Sok veszteség érte, igazán boldog költőnek nem mondható. Nagy hatással volt rá az egész életét átszövő határhelyzet: szülőfaluja és családja is kétajkú. Költészete első évtizedének végén talál rá saját hangjára, amelynek központja az egyetemesség és a kozmikusság.
A megannyi negatívumból előnyt kovácsolt magának Juhász, s ebből táplálta művészetét.
Nyitókép: Fortepan/Bojár Sándor