125 éve született Barcsay Jenő festő és grafikus
125 éve született Barcsay Jenő kétszeres Kossuth-díjas festő, grafikus, érdemes és kiváló művész a Katonán (ma: Románia).
1919-ben jött Erdélyből Budapestre, a főiskolán Vaszary János és Rudnay Gyula tanítványa volt.
Első kollektív kiállítását 1925-ben az Ernst Múzeumban rendezték. 1927-ben Itáliában, 1929-30-ban Párizsban dolgozott állami ösztöndíjjal, 1931-ben Budapesten tanított.
1929-ben részt vett a velencei Biennálén. Ez időtől nyarait a szentendrei művésztelepen töltötte.
Műveit szigorú szerkezet és a mély kolorit remek egysége jellemzi. Első jellegzetesen egyéni képe a Munkásleány, egyszerű formákkal, vastag kontúrokkal.
1931-45 közt egy ipari tanuló iskolában tanított. 1932-ben a Tamás Galériában állított ki, ekkoriban főleg nagy távlatú tájképeket és rézkarcokat készített. Figurális alkotásai monumentális hatásúak.
1938 körül erősen közeledett a nonfiguratív konstruktívizmushoz, képein erős fekete kontúrok közt mélytüzű színek csillannak fel.
1945-től a Képzőművészeti Főiskolán az anatómia tanára lett.
1949-ben hatalmas mozaikterve vezeti be új stílusát, amelyben figurális kompozíciók, szentendrei részletek, szobabelsők valós motívumai absztrakt rendben sorakoznak.
1957-ben a Nemzeti Szalonban volt nagy kiállítása, 1964-ben részt vett a velencei Biennálén.
Nagy sikerű rajzkönyvei: Művészeti anatómia (1953), Ember és drapéria (1958) külföldön is elismerést arattak.
A tárgyak, a tér és az emberi test szerkezeti problémáinak kutatásával foglalkozott. Kis méretű és monumentális hatású táblaképeket festett, mozaikfaliképeket készített. Művészetét az absztrakt konstruktivizmus és a figuratív felfogás ötvözete jellemezte.
Igen jelentős alkotása a Hevesy Sándor téri Nemzeti Színház mozaik faliképe és a Miskolci Egyetem mozaikja. Legfőbb műveit Szentendrén, önálló gyűjteményben őrzik, számos képe a Magyar Nemzeti Galériában található.
Művészetét 1938-ban Zichy Mihály grafikai díjjal, 1955-ben Tornyai-éremmel, 1967-ben Pro Arte-díjjal, 1983-ban SZOT-díjjal jutalmazták. 1954-ben és 1985-ben megkapta a Kossuth-díjat, 1970-ben a II. Nemzetközi Festészeti Fesztivál díját. 1964-ben lett érdemes művész, 1969-ben kiváló művész.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2025-ben nagyszabású programsorozattal emlékezik meg születésének 125. évfordulójáról.
A Barcsay-díjat 1989-ben, a festő halála után egy évvel a testvére, Barcsay Erzsébet alapította.
Forrás: MTI
(Nyitókép: Fortepan / Szalay Zoltán)