Könyvajánló: Külhon
Egy fiatal fiú befejezi a középiskolát, és új tanulmányútra indul – ezúttal maga az élet a tananyag. Feladata az ismeretszerzés, önmaga és a világ felfedezése. Mindez távol az otthontól, családtól, ismerősöktől. Egy másik országban, egyedül. Rovatunkban Bólya Péter Külhon című regényét ajánljuk.
Életemben először ennek a könyvnek a borítóján találkoztam a külhon kifejezéssel.
Bármilyen kontextusban is hallom ezt a szót, magam előtt látom a Kozmosz Könyvek 1986-os kiadványát, rajta egy szőke, arctalan nővel, akinek arca helyén egy tükör áll, amiből egy fiatal fiú néz felfelé. A regény valamikor tizenévesen került a kezem ügyébe, teljesen véletlenül, az iskolai könyvtárban. Megtetszett a címe, gondoltam, elolvasom. Évekkel később – szintén nem szándékos kereséssel – egy használtkönyv-kereskedésben ismét szembejött velem Bólya Péter regénye. Halványan emlékeztem a történetre, csupán annyi maradt meg bennem, hogy tetszett, és sajnáltam, hogy nincs saját példányom.
A könyv utolsó oldalának információi szerint összesen 18 400 példány készült, így mondhatni volt annak valószínűsége, hogy valamikor életem folyamán megtalál a Külhon.
Méltatlanul elhanyagolt regény ez, ami nemcsak izgalmas időutazás, hanem tele van aha-élménnyel is. Kiemelendő a narrációja, az elbeszélő nem mindennapi szóhasználata és mondatfűzése, ami egyedi élményt nyújt az olvasáshoz.
A Külhon főszereplője Dobosi László, aki tizenöt év távlatából idézi fel az érettségi utáni első nyarát. Előbb a családi nyaralóban látjuk, ahol Gizella nővér, a ház karbantartója viseli gondját, később viszont az idegenben, külhonban, teljesen magára van utalva.
1969 – három hónap egy idegen országban, egy véletlen ismeretségből lett meghívásból. 360 km-re otthontól, vagyis kellően távol az értelmiségi szülőktől (apja elismert író, anyja orvos), ismerősöktől, tanároktól, iskolatársaktól, művészektől. Az eddigi komfortos közegből egy teljesen új világba került László. „Itt vállal először munkát, itt éri az első szerelem gyönyörűsége, itt válik tengő-lengő fiatalból felnőtt, független gondolkodású emberré” – olvasható a fülszövegben.
A Külhon jó példája a karakterfejlődésnek. A változás nem egyik napról a másikra történik, ugyanakkor a való élet is lehet olyan változatos, hogy előbb az ember segédápoló, majd a „krumpli-pályaudvaron” találja magát. Bár 1969 nyara és 2025 nyara között rengeteg a különbség, a gyermekből felnőtté válás élménye örök. Ezt sem Csontvelő, a történelemtanár, sem Petőfi, a magyartanár, sem még Leila, a diákja szemében megtestesült vonzó matematika-tanárnő számösszefüggései sem tudják átadni.
„Tárgyatlan vágy: halihó, jöjjön valaki a kiserdő felől, aki elmondja nekem, úgy egyszerűen, mint egy köszönés, hogy mi lesz velem a következő harminc év során.”
(30. oldal)
Bólya Péter regénye a felnőtté válás folyamatának az első lépéseit mutatja be Dobosi László történetén keresztül: nincs rossz vagy jó választás, csak önálló döntés van következményekkel. És a tapasztalatszerzés. Így jó olvasmányélmény lehet a fiataloknak, akik azonosulni tudnak a fiú problémáival, de az idősebbeknek is, akik nosztalgiával gondolhatnak vissza fiatal koruk vívódásaira, az első munkahelyre vagy az első szerelemre.
Bólya Péter regényére antikváriumokban találhatunk rá.
Sz. Kárpáthy Kata
Nyitókép: Kárpátalja.ma