A Csíksomlyói passióról rendezett darabot Vidnyánszky Attila

Csíksomlyói passió címmel mutat be előadást pénteken a Nemzeti Színház pénteken 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján. A produkció rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán.

Vidnyánszky Attila, a darab rendezője az MTI-nek elmondta, hogy évek óta érlelődik benne a Csíksomlyói passió témája, de most érett meg a helyzet arra, hogy létrejöjjön ez a produkció. Hangsúlyozta, hogy a darab a hitevesztett, tébolyult Európa alapkérdéseit boncolgatja és az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet.
Három szövetből épül fel a darab története. Az 1700-as évekből és korábbról származó csíksomlyói szövegekből, Szőcs Géza Passió című művéből vett szövegrészletekből, valamint a Berecz András által a téma kapcsán megszólaltatott versekből, dalokból és mesékből lett összeszőve az egész produkció, ami ilyen formában még nem került színre – hívta fel a figyelmet.
Elmondta, hogy Zsuráfszky Zoltán koreográfussal már másodszor dolgoznak együtt és tervezik az Egri csillagok színpadra állítását is a következő évadban. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai nagyon jó csapatot alkotnak, jó velük együtt dolgozni, mert fegyelmezettek, fiatalok és lendületesek.
A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be: 1721-től 1787-ig összesen 42 passiójátékot vittek színre. Ezeket a helyi ferences gimnázium nagytermében adták elő. II József tiltó rendeleteinek a hatására azonban ez a felekezeti színjátszói gyakorlat fokozatosan megszűnt – olvasható a darab ismertetőjében.
1897-ben jelentette meg Fülöp Árpád az első szöveggyűjteményt, amelyből a 20. század 1970-es, 1980-as éveiben a téma iránt érdeklődő magyarországi színházi szakemberek inspirálódtak. Katona Imre 1971-ben ebből szerkesztett drámát Passió magyar versekben, avagy a megfeszíttetés története címmel, amelyet ugyanebben az évben Ruszt József rendezésében mutattak be a legendás Egyetemi Színpadon. De ugyanez a kiadvány képezte Balogh Elemér és Kerényi Imre szövegkönyvének az alapját is. Az 1981-ben bemutatott Csíksomlyói passió az akkori Nemzeti Színház produkciójaként több mint tíz éves sikerszériát ért meg Iglódi István, Ivánka Csaba, Kézdy György, Hámori Ildikó főszereplésével, Novák Ferenc koreográfiájával.
Jézus szenvedéstörténetének a színpadra vitele és az Erdéllyel való összetartozás kinyilvánítása akkor valóságos protestációként hatott. De Kerényi Imre rendezése azt is bizonyította, hogy a 18. századi iskoladrámák nyelvezete a mai közönség számára is élvezhető, ha azzal a hagyományos népi kultúrával társul, amely a táncház-mozgalomnak köszönhetően kelt új életre.
Csíksomlyó az 1990-es évektől az összmagyarság egyre nagyobb tömegeket vonzó zarándokhelyévé vált. Olyan spirituális fordulat ez, amelyre méltán alapozhatnak a mostani előadás alkotói.
Az előadásban közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara. A díszletet Székely László, a jelmezeket Bianca Imelda Jeremias tervezte, a dramaturg Szász Zsolt.
A darabban Berecz András mellett látható lesz Tóth Auguszta, Barta Ágnes, Berettyán Nándor, Rátóti Zoltán, Rácz József, Olt Tamás, Vas Judit Gigi, Schnell Ádám, Farkas Dénes, Tóth László, Bordás Roland, Berettyán Sándor, Kiss Péter Balázs, Horváth Mátyás, Fülöp Tamás, Haszon Ákos és Vida Bálint.