A roma holokauszt emléknapja
1944. augusztus 2-án számolták fel a húszezer fősnél is népesebb auschwitz-birkenaui cigánytábort. Az európai romák ezért ezen a napon emlékeznek a roma holokauszt áldozataira, hiszen a tábor felszámolása egyet jelentett a foglyok kivégzésével.
Egy egykori táborlakó így emlékszik vissza az eseményekre: „Egyik éjjel a férfiak tábora több ezer ember kiabálására ébredt. Amint kiléptünk a barakkokból, láttuk, mi történt. A cigányok táborát fényszóró világították meg, a cigány férfiakat, nőket és gyerekeket az SS-ek sorba állították ötösével, hogy a krematóriumba vigyék őket. A szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak, olyan hangosan kiabáltak, hogy egész Birkenauban hallatszott. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt.”
A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a „kóborló” cigányok nyilvántartásba vételére, testi megjelölésére, a „renitensek” állami munkatáborba helyezésére. 1928-ban született a következő rendelet országos cigányrazziák megtartásáról, amelyeket 1929-től évente legalább kétszer meg is szerveztek. 1938-ban rendeletet hoznak a romák, mint csoport megbízhatatlanná nyilvánításáról. 1941-ben a magyar hatóságok a német hadműveleti területekre hajtanak több mint ezer kárpátaljai romát, ahol az Einsatzgruppék többségüket kivégzik. 1943-tól folyamatosan hurcolnak romákat kényszermunkára, több megyében mezőgazdasági kényszermunkatáborokat, 1944-től pedig országszerte cigány gyűjtőgettókat hoznak létre.
1944 júniusától nagy számban kerülnek romák Magyarországról különböző német megsemmisítő táborokba a „megbízhatatlanok” internáló táboraiból, augusztustól pedig cigány munkaszolgálatos századokat állítanak fel. 1944. november 2-án indul meg országszerte a roma családok szervezett, németországi táborokba történő internálása. Az első állomás általában a komáromi Csillagerőd, a végállomás pedig Auschwitz, Dachau, Ravensbrück, Buchenwald vagy a többi hírhedt tábor. 1945 februárjában a nyilas Belügyminisztérium még elrendeli a cigány családok összeszedését és internálását.
A fajüldözés a magyarországi roma közösségek mintegy harmadát közvetlenül érintette. A meggyilkolt magyar romák száma több ezer, Európában pedig csaknem összesen félmillióra tehető a roma áldozatok száma.
Csendes virrasztás – rendkívüli nyitva tartás a Holokauszt Emlékközpontban
Augusztus 2-án és 3-án rendkívüli nyitvatartással tiszteleg a holokauszt roma áldozatainak emléke előtt a budapesti Holokauszt Emlékközpont, amely augusztus 2-án, hétfőn este 20.00 órakor kinyitja kapuit, és éjjel 02 óráig nyitva tart, várva a látogatókat.
Az Emlékközpontban jelenleg három kiállítás látható: az Auschwitz Album, a Pharrajimos emlékezete és a Hűlt Hely című kiállítások.
Másnap, augusztus 3-án délelőtt 11 órakor gyertyagyújtással, siratódalok éneklésével, és az áldozatok neveinek felolvasásával folytatódik az emlékezés. A szervezők várják a túlélőket és a hozzátartozókat, hogy minél többen jöjjenek el és töltsék ki azt az adatlapot, amelyeknek segítségével az Emlékközpont gyűjti a holokauszt magyar állampolgárságú áldozatainak neveit. Jelenleg az emlékfalon mintegy hatvanezer magyar holokauszt áldozat neve olvasható, köztük roma származású embereké is.