Amikor az irodalmi élet egy időre Pestről Budára költözött

Karinthy Frigyes és a rossz kávé is híressé tette Buda mára egyik legnépszerűbbé vált kávéházát. Rengeteg városi legenda kering a Hadik körül. A kávéház mellett található Szatyor Bár és Galéria nevét pedig maga Karinthy Frigyes találta ki, amit még ma is így hívnak.

Az 1920-as években élte fénykorát, ide járt Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Déry Tibor és számos író, költő, művész – ők tették fontos kulturális hellyé a Hadik kávézót, ami körül számos városi legenda kering. A Kávéház a II. világháborúig üzemelt, utána több évtized csend követte, és 2010-ben nyitott csak ki újra.

Bosznai Tibor a kávéház jelenlegi vezetője a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta, sok feltételnek kellett megfelelni a 19. században ahhoz, hogy kávéházként megnyithassa kapuit a Hadik. Sok egyéb feltétel mellett kizárólag olyan üzlethelyiségből lehetett kávéház, amely nagy belmagassággal rendelkezett, hiszen szellőztetőgépek hiányában csak így tudták biztosítani a dohányfüst elvezetését. Emellett két billiárdasztal is szükséges volt a kávéházi élethez – mesélte Bosznai Tibor.

Hozzátette: ahogy most is, régen is el kellett intézni minden papírt ahhoz, hogy üzemeltetni lehessen egy kávéházat. A személyzet megléte és a kínálat kialakítása nem mindig volt elegendő ahhoz, hogy folyamatosan működtetni lehessen egy kávéházat. A Hadik történelme során többször csődbe ment – idézte fel.

A Hadik Kávéház nevét a Bartók Béla úton elhelyezkedő Hadik Laktanyáról kapta. Az akkori tulajdonosok bíztak benne, hogy a Hadik név bevonzza a katonákat és a katonai szálló személyzetét, azonban ez nem így történt – tette hozzá a jelenlegi vezető.

Szatyor Bár, a bohém írók éjszakai törzshelye

A jelenleg elkülönítve működő Szatyor Bár és Galéria neve szintén Karinthy Frigyeshez kötődik. Bosznai Tibor a műsorban elmondta: a költők és írók nem csupán a híressé vált nyakkendős képeik szerint éltek. Szerettek éjszakába nyúló mulatozásokat tartani. A kávéház általuk olyan népszerűvé vált, hogy igény keletkezett egy olyan hely megnyitására, ahol még „progresszívebben” lehet ünnepelni az életet – fogalmazott a vezető.

Hadik Taverna néven az akkori tulajdonos, Kaiser Adolf nyitott egy éjszakai bárt. Karinthyval való jó viszonyának köszönhetően az író még nyitás előtt megnézhette a pincehelységet, amelynek enteriőrjéről tudni kell, hogy nem a szokásos kávéházi hangulatot tükrözte. A fal és a plafon egy gyékényszerű anyaggal volt burkolva, amely hasonlított az akkori bevásárló szatyrokra. „Karinthy lement a pincébe, majd azt mondta Kaiser úrnak, hogy ez egy szatyor. A tulajdonos lecsapott az ötletre, és Szatyor Bárnak keresztelte a helyet” – mesélte Bosznai Tibor.

A rossz kávé vitte a hírét?

Sokan úgy ismerik a Hadikot, mint ahol rossz kávét főznek. Bosznai Tibor kifejtette: Karinthy Frigyeshez és egyik róla szóló anekdotához juthatunk, ha a rossz kávé históriájának végére akarunk járni. Egyes anekdoták szerint Karinthy Frigyes egyszer úgy szólt az üzemeltető Kaiser úrnak, hogy „ma nem igazi a fekete”. Erre válaszul az üzemeltető azt mondta: át lehet menni a Gebauerbe Karinthy úr. Végül a költő győzött a szócsatában végső válaszával, miszerint ő átmenne a Gebauerbe, de nincs úgy öltözve – mesélte Bosznai Tibor.

Hozzátette: a rossz kávé híre mellett a híres költők és írók sora is egyre népszerűbbé tette a helyet. Az 1920-as évek elején Karinthy Frigyes és felesége, Böhm Aranka a Hadik környékén éltek. A városrész ekkor éledezett, hiszen ez még akkoriban a város szélének számított, Karinthyi és baráti köre gyakran a „lágymányosi pampáknak” is nevezte a környéket. Egyre többen költöztek a mostani Móricz Zsigmond körtér köré. Barátságok kötődtek, és a leírások szerint sokszor hívták egymást vendégségbe, amit egy idő után a feleségek fárasztónak ítéltek, ezért „átköltöztették” baráti gyűléseiket a Hadik Kávéházba.

Karinthy Márton, Karinthy Frigyes unokája ezt az időszakot úgy szokta leírni, mint „amikor az irodalmi élet egy rövid időre átköltözött Pestről Budára.”