Erdélyi Bélára emlékeztek Munkácson

A kiváló kárpátaljai festőművész vázlataiból, grafikáiból, kézírásainak részleteiből nyílt kiállítás Munkácson a Munkácsy Magyar Házban szeptember 16-án.

A gyűjteményt Kopriva Attila festőművész Erdélyi Béla munkásságából készítette elő, és egyben szervezte az eseményt. Köszöntő beszédében néhány szóban mesélt a munkácsi Erdélyi-házról, melyet sikerült megvásárolni, és jelenleg egy alkotóműhely, emlékház kialakításán fáradoznak. Elárulta, hogy ebben az épületben értékes kéziratokat találtak, melyeket a kiállításon is megtekinthetnek az érdeklődők. Láthatóak ezenkívül azok a grafikák, portrék, aktok, tájképek, melyeket a festőművész az akadémiai évei alatt (1912–13) alkotott.

  •  A grafika az egyik legfontosabb eszköze, gyakorlatilag a gerince a művészetnek. Aki tud rajzolni, az ért a szobrászathoz, iparművészethez, festészethez – hangsúlyozta.

Elmondta, hogy Erdélyi Béla nemcsak jól festett, hanem írásban is kiváló volt. Folyton kutatta az Isten tökéletességének és az ember tökéletlenségének ellentétét, a művészet szerepét, az ember végtelen utáni vágyát. Könyveit mára már két nyelven is kiadták.

A rendezvény egyik V.I.P. vendége volt prof. Iván Nebesznik, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia rektora, Erdélyi Béla életrajzának kutatója. Felszólalásában életrajzi érdekességekkel tárta fel a művész nagyságát, valamint a kutatómunka nehézségeiről is szó esett. A nagy festőművész sikerei mellett felsorolta a kommunizmus éveiben átélt megszorításokat, üldöztetéseket is, amikor elveszítette a munkahelyét, tisztségét, fizetés és megélhetés nélkül maradt. Beszédének végén egy könyvcsomagot adott át Kopriva Attilának az Erdélyi-ház részére.

Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja megköszönte a szervezőknek a meghívást. Valódi ínyencségnek nevezte a kiállítás darabjait, és azt kívánta minden érdeklődőnek, hogy leljék örömüket a nagy kárpátaljai festő alkotásaiban.

Popovics Béla helytörténész is megfogalmazhatta gondolatait a kiállítással kapcsolatban:

  • Érdekes volt tanulmányozni azokat a régi, 1944 előtti cikkeket, amelyek Erdélyi Béláról szólnak. Megtudhattam, hogy milyen fontos volt számára a munkácsi művészi élet, hogyan inspirálta a művészeket, vagy a magánéleti érdekességeket is szívesen olvastam… Nagyon kevés olyan művész van, ahol a forma és a tartalom ennyire szimbiózisban él egymással, akinek a műveltsége nemcsak tudás volt, hanem érzelmi gazdagság – emelte ki.

A rendezvényen Szerhij Dobos vonós négyese játszott a rendezvény hangulatához illő klasszikus alkotásokat.

A kiállítás előreláthatólag a megnyitást követő két hétben tekinthető meg.

Bunda Fehér Rita

Kárpátalja.ma