Hogy fognak örülni!

Nemzedékek nőttek fel albumaikon, Szabó Lőrinc-lemezükért idén Fonogram-díjat kaptak.

Negyvennégy éve a hazai zenei világ egyik legnépszerűbb és senkivel össze nem téveszthető együttese a Kaláka. Nem gondolták, hogy ilyen sokáig együtt maradnak majd, és a Kaláka név szinte intézményesül: a róluk elnevezett egri fesztivál és a kapolcsi versudvar évről évre több ezer vers- és zenekedvelőt vonz. A Gryllus testvérek inspirációkról, örömeikről és a megújulásról meséltek nekünk.

Forró nyári délután árnyékba húzódva, babzsákokon pihenve hallgatja a közönség a Kaláka együttes és Palya Bea közös koncertjét a Művészetek Völgyében. Kicsi gyerekek illegve táncolnak, a felnőttek ajkai mozognak: nincs az a korosztály, akinek a szívéig ne hatolnának a nép- és világzenei dallamok, valamint a nagy költőnemzedékek és a kortársak versei.

A Palya-udvarból a műsor után népdalokat énekelve vonul át a közönség a másik igen népszerű helyszínre, a Kaláka Versudvarba.

A szomszédoló menetben egy édesapa így foglalja össze, miért szeret gyermekeinek Kaláka-dalokat lejátszani:

– A Kaláka mindig attól volt jó, hogy az eredeti vershez a zenével még valamit hozzátett, és ettől kerekebb lett a végeredmény, valami egész jött létre.

Több mint zene

A Kaláka többről szól, mint a zene – mondta kameránk előtt Gryllus Dániel, az együttes egyik alapító tagja.

– A szeretetről, egymás elfogadásáról, a békességről, a jó érzésekről, és persze, mindenről, amiről az általunk megzenésített versek költői írtak: szerelemről, életről, halálról.

Arany János, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Nagy László, Tamkó Sirató Károly, Kányádi Sándor és még sok más, neves költő versét zenésítette meg a Kaláka együttes az elmúlt negyvennégy évben.

– Nem tudtuk, hogy ilyen sokáig fog tartani és szinte intézményesül a Kaláka név: van már Kaláka Fesztivál és Kaláka Versudvar is, ahol összegyűlnek mindazok, akik ebben a lelkiségben valahogy jól érzik magukat. Bár két-háromszázan is elférnek a kapolcsi versudvarban, a közeg nagyon intim: még este tízkor is egész pici babákkal a karjukon ülnek itt a felnőttek. Nemhogy nem zavaró, hanem lélekemelő, hogy egész családok vannak együtt velünk.

Mindig megújulni

Az együttesnek nem titkolt célja az is, hogy felkeltse a jövendő nemzedékek éneklési vágyát. Csakhogy gyereknek lenni nem ugyanolyan ma, mint évtizedekkel ezelőtt.

– Nemrég jártam Kínában, ahol egy szerzetessel közösen is zenéltünk. Ő mondta, hogy ahhoz, hogy valaki mindig ugyanolyan legyen, egyfolytában meg kell újulnia. A reformációnak belül is meg kell történnie, és gyakran nem is tudatosan, de változunk. Ahhoz, hogy ugyanolyan intenzívek és felfoghatóak legyünk, naprakésznek kell lennünk, ugyanakkor a lelkiségében nem változott semmit a Kaláka negyvennégy év óta.

A ráadás

Gryllus Dániel az elmúlt két évtizedben komponált dallamokat többek között Pál apostol rómaiakhoz írt levelének szövegátdolgozására, a hegyi beszéd szövegére és készített zsoltárfeldolgozásokat is.

– Elénekelni ugyanolyan feladat ezeket a dalokat, mint a verseket, legföljebb az ember kicsit mélyebbre nyúl a lelkében. Több olyan esetről tudok, hogy valaki ezek által a dalok által kicsit közelebb került a hithez, a Jóistenhez – ez már a ráadás.

Gyerekeknek költi

Gyakran odamennek a Gryllus-testvérekhez felnőttek azzal, hogy az ő dalaikon nőttek föl – árulta el Gryllus Vilmos, szintén alapító tag.

A Kaláka ma is gondol a legkisebbekre, az együttes játékos gyermekműsorában megzenésített verseket ad elő, míg Gryllus Vilmos a maga írta gyermekverseket énekli el – bár hozzáteszi: szívesebben beszél szövegekről, mint versekről.

– Nem kötetbe szánt szövegek ezek, hanem olyanok, amelyeket a saját dallamaimmal szeretnék elénekelni. Ez másfajta szándék, hiszen dal nélkül talán szabadabban variálnék. Mivel gyerekeknek szánom őket, és azt szeretném, hogy el tudják énekelni ezeket a dalokat, kötöttebbek a versformák, vagyis a gyerekek számára könnyebben megjegyezhetőek.

„Hogy fognak örülni!”

Nemcsak a közönség, hanem a zenésztársak körében is népszerű a Kaláka, az együttesre nemcsak elődként és pályatársként, hanem atyai jó barátként is tekintenek sokan. Többek között Palya Bea, Sebestyén Márta, valamint Ferenczi György és a Rackajam is rendszeresen játszik a Kalákával. Latinovits Zoltán, Kozák András és Rátóti Zoltán színművészekkel, valamint Kányádi Sándor és Lackfi János költőkkel is gyakran lépett színpadra a zenekar. A közönség – különösen a fesztiválokon – velük együtt énekel, egy alkalommal a nagy kedvencet, József Attila Születésnapomra című versét a színpad előtt önállóan végigénekelte a vers- és zenekedvelő tömeg. Hogy mi inspirálja az alkotókat, arról Gryllus Vilmos azt mondta:

– Inspirál, hogy jó költők jó verseit jól énekeljük el, de az még inkább, hogy ha arra gondolok, hogy a közönség hogy fog neki örülni!

Hamarosan újabb örömre adhat majd okot a Kaláka együttes következő lemezterve. Gryllusék elárulták: egy erdélyi költők verseiből összeállított antológia megzenésítését tűzték ki célul.