Isten éltesse, Csukás István!

Generációk nőttek fel, és fognak is még nevelkedni a történetein. Bár korai költészete a felnőtteknek szólt, amiben a fővárosba került ifjú értelmiségi fájdalmait írta meg, de Kormos István bíztatására a gyerekirodalom felé fordul. Így születtek meg Pom-pom, Mirr-Murr, a nagy ho-ho-horgász és Süsü történetei. Csukás István ma ünnepli 79. születésnapját.

Csukás István Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Apja kovácsmester volt, akinek nagyszabású tervei voltak, viszont azok nem valósultak meg. A kis Csukás István idejárt elemi iskolába, majd a háború után egy zenetanár bíztatására beiratkozott a Békéstarhosi Zeneiskolába, ahol hegedülni tanult. Élvezte a zeneiskolát, nyaranta az apja mellett építkezésekre járt dolgozni. Érettségi után előbb jogot tanult, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, verseiből és irodalmi munkákból élt. Dolgozott a Fiatal Művészek Klubjában, a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban és a Néphadsereg című lapnál.
A Magyar Televízióban 1968-71-ben volt dramaturg, majd a Hétmérföldes kamera utazó munkatársa lett. 1978-85 között a Móra Ferenc Kiadó főszerkesztőjeként dolgozott, 1989 és ’91 között pedig az Új Idő című lap szerkesztőbizottságának tagja. Jelenleg, mint szabadfoglalkozású író tevékenykedik.

Kormos István bíztatta, hogy kezdjen gyerekeknek írni, hiszen egy napon született Hans Christian Andersennel. Műveit bábjáték vagy rajzfilm formájában ismerik leginkább, így Pom-pomot, Mirr-murrt, a nagy ho-ho-horgászt és sok mást. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és Krumpliorr című meséjéből készült filmet az év legjobb gyermekfilmjének választották. Csukás István kétszer kapta meg a József Attila-díjat (1977, 1987), 1984-ben Andersen-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat, 2011-ben Prima Primissima-díjat kapott.