Kárpátalja anno: Szikvízgyártás Beregszászban

A szódavíz (másként szikvíz, a köznyelvben szóda is), nyomás alatt lévő szénsavas ital. Szikvíznek (szódavíznek) csak olyan terméket szabad nevezni, amely szifonfejes palackba, vagy szifonfejes felvezető szárral ellátott szikvizes ballonba van töltve.
A szódavíz nagy nyomáson (4-6 atmoszféra) szén-dioxiddal telített ivóvíz, amelynek Magyarországon való gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. Kezdetben a szódavizet szikvízgyártó kisiparosok állították elő és üvegpalackokban árulták.
Az eljárás hamarosan az egész országban, így Kárpátalján is elterjedt. Kezdetben a szódavizet szikvízgyártó kisiparosok állították elő és üveg-, illetve vörösrézpalackokban árulták. A szikvizet sosem ízesítették, ám az ital az évek során fontos és szinte nélkülözhetetlen fröccsadalékká vált, ami megérdemelne egy külön elbeszélést.
Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatója meséli az alábbi történetet a szódavíz gyermekkoráról: „Egyes türelemházakban vagy piroslámpás házakban nem a célnak megfelelően, azaz „alsómosakodásra” kezdték használni a szikvizet a XIX. században. Némelyik kereskedő imázsa nem engedte meg, hogy az ő szódavizét nem a célnak megfelelően használják fel. Ezért született meg az ötlet, hogy a szikvizes üvegek fejét szúrós, sasfej formájúra képezzék ki. Állítólag Ferenc József császár rendeletet adott ki arról, hogy csak az a kereskedő árusíthat szikvizet, akinek ilyen szúrós, sasfejes palackjai vannak. Néhány beregszászi kereskedő is ilyen sasfejes palackot használt azokban az időkben, melyek egy példánya a Beregvidéki Múzeumban is megtekinthető.”
A régiót elsősorban a huszti üveggyár láthatta el szikvizes üvegpalackokkal, meséli Sepa János, akitől megtudjuk azt is, hogy a palackokat a legkülönfélébb méretekben gyártották a félliteresektől egészen az ötliteresekig, változatos színekben és díszítéssel. A palackokon gyakorta szerepelt az adott szikvízgyártó kereskedő, illetve a település neve, amelyet vagy az üvegöntés során, vagy később, gravírozással vittek fel a palack oldalára.
Forrás: karpataljalap.net