Kárpátalja településeinek pecsétjei és címerei
Hétfőn a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF) Gross Arnold kiállítótermében Kárpátalja településeinek pecsétjei és címerei címmel nyílt tárlat. A kiállítás a KMF, a Kárpátaljai Állami Levéltár, valamint az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Kárpátaljai Egyesülete (EPMSZKE) szervezésében, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával került megrendezésre. A pecsétek a Magyar Országos Levéltár, valamint a Kárpátaljai Állami Levéltár gyűjteményéből lettek közkinccsé téve.
A kiállítás résztvevőit és vendégeit – köztük Miszjuk Mihajlot, a Kárpátaljai Állami Levéltár új igazgatóját, Kutassy Ilonát, a Kárpátaljai Állami Levéltár igazgatóhelyettesét, Kujbusné Mecsei Évát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárának igazgatóját, Pásztor Zoltánnét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Kulturális Bizottságának képviselőjét, Zán Fábián Sándor református püspököt – Fábián Márta, a KMF előadója, az EPMSZKE alelnöke köszöntötte. Mint elmondta, örömteli esemény, hogy a Kárpátaljai Állami Levéltár és a főiskola elsősorban – de nem kizárólag – levéltári kutatásokon alapuló kapcsolatát, annak erősítését és magasabb szintű együttműködését próbálja jellemezni ez a kiállítás, amely egy nemzetközi civil szervezet, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Kárpátaljai Egyesületének közreműködésével jött létre. A kárpátaljai kör négy éve alakult meg, s céljai és szellemisége tekintetében megegyezik a Nyugat-Európában 1969-ben alapított szellemi műhely céljaival. 1969-ben ezt a civil szervezetet emigrációban élő református és evangélikus, egyben ökumenikus gondolkodású magyar értelmiségiek alapították. 1990 után a szabadegyetem kiterjesztette működését, és az anyaországon kívül több műhelyt hozott létre az elcsatolt területeken is. A szabadegyetem célja: a magyarságot érintő kérdések tanulmányozása, szellemi kincseinek ápolása, vallásos, tudományos és kulturális fórumok megvalósítása. Tevékenysége elsősorban könyvkiadásban és találkozók szervezésében nyilvánul meg.
Dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke beszédében örvendetesnek nevezte, hogy a tanintézmény egy, a keresztényi szeretet és a protestantizmus elveinek jegyében megrendezésre kerülő kiállításnak adhat helyet. Emlékeztetett arra, hogy néhány nappal ezelőtt az intézmény adott helyet a Romzsa Tódor püspök emlékének szentelt görög katolikus fórum konferenciának és kiállításnak is. Mindezek az alkalmak azért is fontosak– mutatott rá az elnök asszony –, mert a főiskola teljesíteni tudja egyik alapvető missziós célkitűzését, mely a diákok képzésén kívül a kulturális központ szerepének betöltését is jelenti.
Köszöntötte a jelenlévőket Miszjuk Mihajlo is, aki többek között arról szólt, hogy az itt kiállított szimbólumok mind a történelem részei, melyet meg kell becsülnünk.
Dr. Csatáry György, a KMF Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője elmondta: a most megrendezésre kerülő tárlat egy 10-15 évvel ezelőtt kezdődő álom megvalósulása, s csaknem 20 év kitartó kutatómunka eredménye. A kiállítás anyagát bemutatva elmondta, hogy az alapjában véve három részre osztható: az első a Kárpátaljai Állami Levéltár vörös viaszpecsét alapú lenyomataiból mutat be több mint ötven darabot. Ezeket a pecséteket 1844-ben a történelmi Magyarországon rendszeresítették, ekkor már egységes méreteket és latin nyelv helyett egységes magyar nyelvű köriratot használtak. Az összegyűjtött pecsétmintákat ifj. Réső Sándor nyelvész, etimológus, jogász 1863-ban rendelte meg a Magyar Királyi Helytartótanácstól, ennek köszönhetően maradhattak fent a falvak és városok vezetői által beküldött mintadarabok.
A második rész a Magyar Országos Levéltár V. szekciójából kigyűjtött pecsétrajzokat mutatta be. Több település nevét a XIX. század végén megváltoztatták, melynek következtében régi-új nevek egyaránt kerültek az újrarajzolt címerekre. Az 1904-ben elkészített pecsétrajzok látványos eredményeket hoztak, s külön jelentősége van, hogy nagy részük fennmaradt, és ma is használható szimbólumokkal szolgál a heraldikusoknak.
A harmadik részben a mai kisvárosok, járási központok és vidékünk egykori megyéinek címerei kerülnek bemutatásra, amelyekből jól kivehetőek, hogy mennyire épültek be ezekbe a címerekbe a XIX. században alkalmazott szimbólumok, amelyek lehettek növények, állatok, szerszámok stb. A korabeli címerpecsétekből megállapítható, hogy szigorúan a heraldika szabályai szerint készültek, amit nem mondhatunk el az utóbbi években készült címerek jelentős részéről.
Végezetül Braun László főiskolai tanár, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem ungvári járási alapszervezetének elnöke mondott pohárköszöntőt, többek között kiemelve: „A kiállítások, tárlatok összefoglalások, melyek egy-egy munka eredményeit zárják le, bár ez a kiállítás valószínűleg tovább fog bővülni. Nagyon szép helytörténeti kiállításon vehetünk részt, mely gyönyörű pecséteket, címereket mutat be településeink múltjából. Jelképek ezek, melyben megtapasztalhatjuk, megérezhetjük az adott idő emberének a gondolkodását és értékrendjét…”
A rendezvényt a tárlat megtekintése zárta.
fzs
Kárpátalja