Kiállítás a Kárpát-medence megújuló épített örökségéről

Tablókkal, tárgyakkal, műemlékmásolatokkal és filmösszeállításokkal mutatja be az első Orbán-kormány alatt indított és megvalósult Kárpát-medencei műemlékvédelmi felújításokat, illetve a jelenleg folyó munkálatokat a Magyarság Házában csütörtökön, a műemlékvédelmi világnapon nyílt kiállítás Budapesten.
A május 21-ig látogatható tárlaton az érdeklődők megtekinthetik egyebek mellett a huszti templom fiatornyának valósághű másolatát, a gyulafehérvári székesegyház domborműmásolatait, valódi templomi karzatrészleteket és mennyezetkazettákat. A látogatókat, a külhoni tanulmányi kirándulásra induló diákokat filmösszeállítások és számítógépes műemlékkereső program is segíti a határon túli magyar épített örökség megismerésében.
A középkori falfestményeiket, kőből faragott értékeiket, festett famennyezetüket és faberendezéseiket máig őrző legértékesebb kistemplomaink jelentős része a határainkon túl, Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján vagy a Vajdaságban található, amint azt a kiállítás tablóinak képein is lehet látni. Ezek az emlékek országunk területén élt elődeink életének, munkájának, alkotómunkájának, kreativitásának tanúbizonyságai, ezért a magyar kulturális örökség elidegeníthetetlen és szerves részét képezik – mondta el Halász János kultúráért felelős államtitkár a kiállítás megnyitóján csütörtökön Budapesten.
Hozzátette: a mindenkori magyar kormányokra hatalmas felelősség hárul azért, hogy ezek az emlékek a továbbiakban is fennmaradhassanak és megőrizhessék eredeti értékeiket, így hozzájáruljanak a magyar szellemi hagyományok továbbéléséhez, a határon túli helyi közösségek magyar identitásának megőrzéséhez. Ezt a felelősséget a rendszerváltás után elsőként az első Orbán-kormány ismerte fel és tett lépéseket: 1999-ben a kulturális tárca jelentős források hozzárendelésével elindította a történeti épületállományok legértékesebb emlékeinek megóvását szolgáló nemzeti örökség programot, amelyben külön források szolgáltak a határon túli örökség megóvására.
A határainkon túli magyar vonatkozású kulturális örökség megóvása és felújítása című program keretében a magyar állam 1999-től 1,2 milliárd forinttal támogatta több mint 300 műemlék állagmegóvását, restaurálását és 20 teljesen megújulhatott. Ezekből a helyszínekből mutatnak be egy csokorra valót a tablók, a monitoron látható filmek, a restaurált tárgyak – hangsúlyozta az államtitkár.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a megkezdett folyamat megszakadt ugyan a szocialista kormányok idején, de 2012-ben ismét elindulhatott a határon túli magyar műemlékek programszerű megóvása az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), a Balassi Intézet, a az örökségvédelmi hivatal és a Teleki László Alapítvány együttműködési megállapodásával.
A műemlékvédelmi világnapon nyílt tárlat azt is jelzi, hogy a magyar kormány nagy munkában van a külhoni műemlékvédelem terén. A tablók már az eredményekről tanúskodnak és azt üzenik, hogy értjük a Kárpát-medencei magyar épített örökség jelentőségét – fogalmazott Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: a tárlat arra hivatott, hogy a határainkon kívüli kulturális örökségünket a látogatók elé tárja és rámutat arra, hogy a magyar nemzet összetartozása közös örökségünkben gyökerezik.
Papp-Váry Borbála, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese arról szólt, hogy ezek a műemlékek nemcsak múltunk őrzői, hanem a jövőnk, a magyarság megmaradásának és kultúránk megőrzésének zálogai is.
Forrás: MTI