Kínai történelmi eposz a Berlinalén

Több mint háromórás történelmi eposszal tért vissza a Berlinalére Vang Csüan-an kínai rendező, aki korábban a Tuja házassága című filmjével már elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Medvét, két éve pedig Tuan Jüan című tragikomédiájával nyílt meg a fesztivál.

Vang Csüan-an (Wang Quan’an) akkor Ezüst Medvét kapott a legjobb forgatókönyv kategóriájában, most szintén díjban reménykedhet a Pj lu jüan (White Deer Plain) című filmje révén.

Az alkotás világpremierjét ünnepli Berlinben. „Nincs még visszajelzésünk arról, milyennek találják a filmet Kínában. De meg vagyok győződve róla, hogy szeretni fogják” – mondta a producer a 188 perces történelmi eposzról. Hozzátette, Vang Csüan-an új fejezetet nyitott pályafutásában ezzel az alkotással.

„Kínában szeretjük a hosszú filmeket, ez talán azért is lett ilyen hosszú, mert öregszem, időt hagyok mindenre” – jegyezte meg félig viccesen a rendező. Elmondta, közel húsz éve tervezte, hogy ilyen filmet forgat. A White Deer Plain története a császárság bukása idején kezdődik, ez a kor óriási változásokat hozott Kína számára. Az alkotás egy regény feldolgozása, Vang Csüan-an nagyon örül, hogy megfilmesíthette.

A Berlinale minden rendező számára óriási lehetőség – mondta, hozzátéve hogy Arany Medve-díja nagy segítséget jelentett számára, hogy támogassák filmjét. „Mindkét Berlinale-díjam kellett ahhoz, hogy elkészíthessem ezt a filmet” – jegyezte meg.

Az alkotás eredetileg még hosszabb volt, de úgy érzi, ennél rövidebbre nem tudta megvágni. „Olyan nagy korszakot és epizódot ölel fel a kínai történelemből, hogy kellett ez az idő” – jelentette ki. „Azt mutatjuk be, hogyan töröltek el több évezredes hagyományokat, miként próbáltak percek alatt kiépíteni egy másikat, talán épp nyugati mintára. Az emberek ideológiák fogságába estek, de lehetőségnek érezték ezeket az ideológiákat, főként a kommunizmust” – részletezte.

A film az utolsó pillanatban lett kész a Berlinaléra, az alkotók ezért mérlegelik, hogy változtassanak még rajta. A tartalom azonban semmi esetre sem változik. „Remélem, ez lesz a végleges változata” – mondta a producer.

Kínában nagyon gyorsan zajló változások mennek végbe, a cenzúra azonban még mindig létezik a filmművészetben. Ezt a filmet is be kellett nyújtani, főleg történelmi színezete miatt – emlékeztetett Vang Csüan-an. Filmjét szimbolikusnak nevezte, szerinte a White Deer Plain megmutatja a Nyugatnak, hogy a kínai filmgyártásban már „simábban” zajlanak a dolgok. „Ez a film előrelépést tükröz, képesek vagyunk a változásra” – húzta alá a rendező.

Csang Jücsi, a filmben szereplő színésznő megjegyezte, megindítónak találta a forgatókönyvet, bár a szereppel nehéz dolga volt, többek közt a dialektus elsajátításával. A White Deer Plain „nagyon autentikus” film Vang Csüan-an szerint, ezért a színészeknek sok tanulnivalója volt, hogy belerázódjanak a szerepbe. „Csang Jücsi mellé például két falusi lányt kellett szerezni, hogy megtanítsák úgy főzni, ahogy akkoriban is főztek” – festette le a munkát a rendező.

Hirsch Tibor filmtörténész a Múlt-kor érdeklődésére elmondta, hogy igen ellentmondásos a kínai pártvezetés és a filmművészet viszonya. Majd hozzátette: a jelenlegi helyzet leginkább a hatvanas évek Magyarországára emlékezteti, a pártvezetés igyekszik liberális képet festeni az országról, s ennek egyik megjelenési formája az, hogy nyugati fesztiválokra küldik az alkotásokat.

Forrás: mult-kor.hu