Leeuwarden és Valletta Európa kulturális fővárosa 2018-ban

Január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet – közölte az Európai Bizottság szerdán.

Mint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta, az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében.
Kiemelte, az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében – tette hozzá az uniós biztos.
A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét.
A bizottsági tájékoztatás szerint Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művészeket és a közönséget, hogy újragondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik.
Mint kiemelték, a kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiáknak, a pályázat előremutató európai dimenzióinak, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának.
Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.
A tájékoztatás szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára.
Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet.
Magyar város – Pécs – eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosát.