Magyar szórvány napja kárpátaljai vendégekkel
Monoron rendezték idén is a magyar szórvány napját. A november 12-i esemény célja, hogy bemutassa a határon túli szórványban élő és alkotó magyar közösségeket. Az időpontot Bethlen Gábor egykori erdélyi fejedelem születése és egyben halála napjához (november 15.) közel eső hétvégére igazították.
Az idei rendezvény kiemelt vendége Kárpátalja volt. A szervezők, a határon túli területeket megszólítva, felvidéki és erdélyi fellépőket is hívtak. Az eseménynek a Monori Művelődési Ház adott otthont.
A résztvevőket Szekeres Sándor, az Erdélyi Körök Országos Szövetségének (EKOSZ) elnöke köszöntötte, összegezve egyúttal a szervezet elmúlt évi tevékenységét is.
A mai napon meg tudjuk mutatni, hogy a szórvány igenis él, alkot és teremt – hangzottak Szőnyi Attila szavai. A rendezvény szervezője elmondta, hogy a magyar szórvány napja civil kezdeményezésként egyedül Monoron maradt meg 2017 óta. Örömét fejezte ki aziránt, hogy a program évről évre nagy érdeklődést vált ki, és megtölti a művelődési ház nagytermét.
Az állam legfőbb feladata, hogy a nemzet megmaradjon, éljenek tagjai a határokon belül vagy kívül – hangsúlyozta Pánczél Károly, az esemény fővédnöke, a Magyar Országgyűlés Összetartozás Bizottságának elnöke. Mint mondta, az elszakított nemzetrészek közül Kárpátalja van jelenleg a legnehezebb helyzetben. Rákóczi népének számos nehézséggel kell megküzdenie, főként napjainkban.
Hozzátette: továbbra is fontosnak tartjuk és támogatjuk, hogy a magyarság a szülőföldjén megmaradjon és gyarapodjon. Ahhoz, hogy a szórványban élő magyarság meg tudja őrizni identitását és önrendelkezését, összefogásra, valamint az anyaország és a tömbmagyarság segítségére van szükség.
A rendezvény – Erdély és Felvidék képviseletében – Fábián Zoltán zenész és Kopecsni Gábor harcművész közös produkciójával indult. A zenész és énekes egy Tamási Áron ihlette dallal indítva elvarázsolta a közönséget előadásával. A harcművész ősi magyar fegyvereket mutatott be. Amennyire a színpadi körülmények lehetővé tették, ismertette azok használatát is. A közönség láthatta a híres huszár hatvágást, a karikás ostor csettintéseit, vagy a visszacsapó íj használatát.
Az ünnepség második részében Kárpátaljáé volt a főszerep. Vitéz Hajdú Márton versmondó előadását követően a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet mutatkozott be. Gál Adél, az egyesület munkatársa az elmúlt tíz évet összegezve kitért a jelentősebb projektekre, ízelítőt adott a szervezet által megvalósított számos rendezvényből. Hangsúlyozta, hogy a szervezet által megvalósított kulturális rendezvények, nagy kiterjedésük miatt, szinte egész Kárpátalját lefedik, nagy részük eljut a szórvány településekre is. Mint elmondta, a programokkal és fesztiválokkal tízezres nagyságú tömegeket tud megmozgatni a szervezet. Ezáltal kiváló példáját nyújtja a Kárpátalján egymás mellett élő nemzetek közötti kulturális híd létrehozásának.
Az est zárásaként a Kokas Banda előadását láthatta a közönség, mely együttes saját népzenei és néptáncgyűjtésüket vitték színpadra.
Az ünnepséget az EKOSZ közreműködésével Szőnyi Attila rendezte.
René
Fotók: Frigyesy Ágnes