Májusfaállítás napjainkban

Kárpátalja-szerte a hagyományokat ápoló közösségekben a mai napig találkozhatunk e szokással. Leginkább a falvakban maradt meg: a legények május első éjszakáján magas, sudár fát vittek a számukra kedves leány házához. A fát az éj leple alatt a kapuhoz vagy kerítéshez rögzítették, és színes szalagokkal, virágokkal díszítették. Néhol szerenádot is adtak, amit a leánynak egy szál gyufa meggyújtásával illett fogadni. Az éji zenét követően a leány kiment, és borral kínálta a legényeket. A néphagyomány szerint a legény így adta a kiszemelt hölgy tudtára érzéseit. A májusfa szerelmi ajándék, mely egyúttal a természet újjászületésének szimbóluma is.

E szép és nemes szokást a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is felkarolta, s nagyberegi tájházának kapujában is felállította. Igaz, a tájházban a szó szoros értelmében nem lakik eladó lány, ahogyan a fát sem udvarlás céljából emelték. A településeken egyre kevesebben őrzik a nemes hagyományt, s a tájház „gazdái” e gesztussal szerették volna felhívni a figyelmet a régi ünnepi szokásra. Ezzel példát is mutatnak a falubeli legényeknek.

Valóban, az udvarlási módok napjainkra gyökeresen megváltoztak. Reménykedjünk, hogy élnek még olyan fiatal legények, akik időt és fáradságot nem kímélve fát állítanak a kiszemelt kedveseiknek. A tájház szervezői is felkarolták a jeles napokat, ünnepi alkalmakat, és a szűkebb környezet bevonásával megemlékeznek szokásainkról.