Megtart a szó: hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról

A tudományos kutatások számos olyan ismeretet halmoztak fel a kárpátaljai magyarok helyzetéről, nyelvhasználatáról, melyek a hétköznapi nyelvhasználók számára is hasznosíthatók lehetnek. A legtöbben azonban – teljesen természetes módon – nem olvasunk nyelvészeti szakfolyóiratokat, vaskos tudományos monográfiákat.

Ám sokakat érdekelhetnek olyan kérdések, mint például:

– kik és hányan beszélik a magyar nyelvet Kárpátalján?

– miért beszél több nyelven is a kárpátaljai magyarok többsége?

– van-e valamilyen rendszer, logika abban, hogy hol, mikor, kivel milyen nyelven beszélünk?

– miért kiegyensúlyozatlan a nyelvtudásunk?

– hogyan válhat valaki kétnyelvűvé a családban és az iskolában?

– milyen kortól lehet/érdemes nyelve(ke)t tanulni?

– miért ajánlják a nyelvészek és a pszichológusok az anyanyelven való oktatást?

– miért nem ajánlják a nyelvészek és a pszichológusok a többségi nyelven való tanulást?

– miért használnak a kárpátaljai magyarok ukrán/orosz eredetű szavakat a magyar beszédükben?

– mi az oka annak, hogy időnként egyazon beszélgetésen belül átváltunk egyik nyelvről a másikra?

– mit tartanak szokatlannak a kárpátaljaiak nyelvhasználatában a magyarországiak és miért?

– milyen törvények, rendeletek és hogyan szabályozzák Ukrajnában a nyelvek használatát?

– van-e jogunk magyarul fordulni egy-egy hivatalhoz?

– kihirdetheti-e magyarul is határozatait egy magyarok lakta település önkormányzata?

– valóban nyelvében él-e a nemzet?

A Megtart a szó: hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról című kötet épp ezekre a kérdésekre keresi választ. A kiadvány alapvető célja, hogy a magyar nyelv kárpátaljai változatai kapcsán az elmúlt másfél évtizedben felhalmozott tudományos kutatási eredményeket tájékoztató és ismeretterjesztő szándékkal foglalja össze. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Hodinka Antal Intézetben készült kiadvány mindezt röviden, könnyen értelmezhető és áttekinthető módon, a nyelvészeti képzettséggel nem rendelkező értelmiségi olvasót célközönségként megcélozva tárgyalja. A könyv gazdagon illusztrált, sok-sok színes és fekete-fehér fotóval, táblázatokkal, diagramokkal, térképekkel teszi szemléletesebbé mondandóját.

A szerzők célja az volt, hogy kötetük egyfajta segédkönyve legyen azoknak a szülőknek, akik tanácstalanok abban, milyen tannyelvű iskolát válasszanak gyermekük számára; azoknak a pedagógusoknak (s nem csak a nyelv szakosoknak), akik nap mint nap találkoznak a kétnyelvűség hatásaival tanítványaik nyelvi produkcióiban; azoknak a köztisztviselőknek (polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek, helyi politikusoknak), akik egy-egy hivatalos határozat megszövegezése vagy közzététele előtt nem tudják eldönteni, kihirdethetik-e magyarul döntésüket; azon vállalkozóknak, üzletembereknek, akik szeretnék magyarul is kiírni üzletük nevét, hirdetni árukínálatukat és szolgáltatásaikat, megkötni szerződéseiket, ám nem tudják, van-e erre jogi lehetőségük. Olyan haszonnal forgatható kézikönyvet szerettek volna tehát letenni a kárpátaljai magyar közösség képzeletbeli asztalára, amely közérthető módon foglalja egybe mindazokat a tudnivalókat, amelyek közösségünk sajátos körülményei között hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ne csak szemléljük, hanem lássik és értsük is a körülöttünk zajló nyelvi folyamatokat, azokat főbb társadalmi okait és nyelvi következményeit, s amelyek segíthetnek bennünbket abban, hogy unokáink nemzedéke is beszéljen még magyarul Kárpátalján.

(Csernicskó István szerk. Megtart a szó: hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. Budapest–Beregszász: MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság – Hodinka Antal Intézet, 2010. 148 old.)