Munkácson állt a bál

Állt a bál a nagyböjt előtti utolsó szombaton a magyar tannyelvű líceum épületében.

Ekkor került sor ugyanis a munkácsi római katolikus egyházközség plébániai farsangi báljára.

A farsang úgy igazi, ha minél több jelmezt látunk. Ebben nem is volt hiány, hiszen ötven sorszámot osztottak szét, ötven jelmezes vonult fel és mutatkozott be a zsűri előtt. Volt Zorro, betyár, kalóz és boszorkány, sok király, hercegnő és tündér, krokodil, tigris és egyéb félelmetes teremtmény. Megjelent Assisi Szent Ferenc, odaugrált egy kenguru is, erszényében a visítozó és ellenkező kiskenguruval, volt asztali lámpa, sebesült mankóval, matektanár és katica… végtelenségig lehetne folytatni a sort. A zsűri nehezen tudott dönteni a sok ötletes jelmez között.

A farsang vetélkedővel folytatódott: a három csapat különböző feladatokat oldott meg, a többiek lelkes – és jó hangos – biztatásával. Az egyik feladatnál apukák is versenyeztek, nekik kellett minél előbb felfújni a csapat lufiját. A többi apuka addig odakint hógolyózott… Úgy tűnik ebből, minden korosztály megtalálta a módját, hogyan érezze jól magát.

A rövid szünetekben fánkevés, tombolasorsolás és tánc volt, amiben a legkisebbek is örömmel vettek részt. A végén jókedvűen, felvillanyozva és örömmel indult haza a gyerekcsapat.

Köszönet a farsang szervezőinek és mindenkinek, aki segítséget nyújtott abban, hogy a gyerekek idén is élvezhessék a farsang örömeit!

Pápai Zsuzsanna