Nyelvpolitika képekben: kiállítás a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben

Nyelvképek a határon címmel nyílt kiállítás január 29-én a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében Budapesten, a Magyarok Házában.

A kiállítás két részből áll: a poszterek, fotók, dokumentumok a kárpátaljai és felvidéki kétnyelvűség történetébe kalauzolják el a látogatókat a 20. század elejétől egészen napjainkig. A kárpátaljai anyag a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Hodinka Antal Intézetből, a felvidéki a Fórum Intézetből származik.

A rendezvényt megnyitó Kántor Zoltán köszöntőjében az anyanyelvhasználat támogatásának fontosságát, a nyelvi jogok szerepét emelte ki. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szólt arról is, hogy nyelvi jogi útmutató füzetek segítik a romániai, szlovákiai és szerbiai magyarokat a nyelvhasználatot szabályozó jogszabályokban való eligazodásban, és örömmel számolt be arról, hogy készül az ukrajnai információs füzet is.

Ezt követően Gerencsér Balázs egyetemi tanár tartott rövid előadást a nyelvi jogokról, majd bemutatta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet első kiadványát, mely a közelmúltban jelent meg Térvesztés és határtalanítás: a magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai címmel. A bemutatóban elhangzott, hogy a kiadvány jól illeszkedik a határon túli nyelvi jogokról szóló szakirodalom sorába, de jóval túl is mutat a korábbi munkákon, mert nem egyszerű múltértelmezés, hanem elsősorban a jövőbe mutat. A kötet ukrajnai részének szerzője Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, és az intézmény egykori végzőse, Ferenc Viktória.

Az előadást és könyvbemutatót követően került sor a kiállítás tulajdonképpeni megnyitására.

A Hodinka Antal Intézet munkatársai (Hires-László Kornélia, Márku Anita, Molnár D. István és Karmacsi Zoltán) által Látható kétnyelvűség címmel szerkesztett tárlat anyagát Csernicskó István mutatta be. A kutatóintézet vezetője kiemelte: közel két évtizede foglalkoznak a kárpátaljai magyar nyelvhasználat jellegzetességeivel, az ukrajnai magyar kisebbség nyelvi jogi helyzetével, s a számtalan szakpublikáció után most a nagyközönség számára is szerették volna közérthető formában bemutatni a kiállított fényképek, képeslapok, életképek és dokumentumok segítségével, hogy a ma Kárpátaljának nevezett régióban élő közösségek minden történelmi, politikai korszakban törekedtek arra, hogy anyanyelvük jelen legyen a nyilvános, szimbolikus térben. Az sem titok, mondta el, hogy ezzel ösztönözni is szeretnék a kárpátaljai magyarokat arra, hogy éljenek nyelvi jogaikkal, minden lehetséges helyzetben használják anyanyelvüket, mert a nyelvet a használat élteti és tartja fenn.

A kiállítás szlovákiai részét Orosz Örs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ügyvivője ismertette. Szavaiból az érdeklődők megtudhatták, hogy a felvonultatott panelek az egykori Csehszlovákia nyelvhasználatának egy fontos területét mutatja be. A kiállított panelek, helységnévtáblák, dokumentumok Csehszlovákia létrejöttétől, a független Szlovákia nyelvtörvényeinek születésén át a máig követik nyomon azt, hogyan jelenhetett meg a magyar nyelv a szimbolikus térben.