Szocska László kárpátaljai szobrászművésznek nyílt kiállítása Budapesten

Szocska László kárpátaljai szobrászművésznek Formai párhuzamok címmel nyílt kiállítása szerdán Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Az Ungváron született művész szobrait letisztult, könnyed, geometrikus formák jellemzik. A március 10-ig látható kiállításon bemutatják többek között Mese, Melódia, Mozgás és Kőris című munkáit.

A Kárpát-haza Galéria nemzetegyesítő missziót lát el azzal, hogy az elszakított régióból, a külhonból érkező művészek munkáit hozza el a fővárosba, hogy átfogó képet adjon a Kárpát-medencei és a diaszpóra sokszínű kortárs művészetéről – hangoztatta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a szerdai megnyitón.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Szocska László szobrászművész absztrakt térplasztikáinak alapja többnyire a fa. „A fa, amely gyökereivel makacsul kapaszkodik abba a darab anyaföldbe, ahova aprócska magként elhintette a gondviselés” – hangsúlyozta.

Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott az alkotások közül kiemelte a Mese című, 2005-ben készült szobrot, amely – mint mondta – „karcsú csodaként lebeg a térben és elvarázsol”.

Emlékeztetett arra, hogy Kárpátalja sok kiemelkedő tehetséget adott Magyarországnak, köztük Jávori Ferenc zeneszerzőt, Trill Zsolt színészt és Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját.

Szocska László pályafutását felidézve elmondta, hogy a szobrász 1951-ben született Ungváron, amely akkor még a Szovjetunió része volt. Pályája során sok mindennel foglalkozott, csak hosszú útkeresés után kezdett el fával foglalkozni és autodidaktaként képezte magát.

Matl Péter szobrászművész megnyitó beszédében felidézte: Szocska László a középiskola elvégzése után az Ungvári Állami Egyetemen folytatta tanulmányait előbb fizika, majd gépészmérnök szakon. 1972 után különböző munkahelyeken dolgozott: volt reklámügynökségnél, tervezői irodánál, valamint emlék- és dísztárgyak készítésével kereste a kenyerét. Az 1990-es évektől kezdett szobrokat és kisplasztikákat készíteni.

Munkáit láthatta a közönség Csehországban, Ukrajnában, Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Németországban. 1994-től tagja a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának, valamint az Ukrajnai Nemzeti Művészeti Szövetség Kárpátaljai Egyesületének.

Munkái időtlenek és közel állnak a természethez. Szobrai „szállnak, repülnek, forognak a térben” – mondta Matl Péter.