Véget ért a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor

Szerző: | 2019.07.21., 12:44 | Kulturális hírek

Huszonnegyedik alkalommal szervezték meg a Mikes Kelemen Hagyományőrző alkotótábort, ismertebb nevén a Jurta-tábort.

A résztvevő gyerekek idén sem csalódtak. A Kész házaspár, Kész Barnabás főszervező és felesége, Kész Margit ezúttal is színes programot kínált a gyerekeknek, akik a táborba érkezve egy teljesen más világba csöppentek.

Bátran állíthatjuk, hogy a Jurta-tábor az egyik legnépszerűbb tábornak számít, és nemcsak Kárpátalján, de Magyarországon is hírnevet szerzett már. Olyan egyedi lehetőségeket és még egyedibb programokat kínál, melyekkel máshol alig találkozhatnak a fiatalok. A jurta felállításától kezdve, íjászaton és lovagláson keresztül részleteiben ismerhetik meg a táborozók őseink életét. De nemcsak láthatják, hanem ők maguk is kipróbálhatják, megélhetik azt.

Az idei év tematikája a Rákóczi-emlékévhez kapcsolódott. A fiatalok részletesebben ismerhették meg a fejedelem korát, az akkori történelmi eseményeket. 45 iskolás vett részt a táborban.

A hét a jurta felállításával kezdődött, mely a tábor szimbóluma, majd rögtön foglalkozások következtek.

Ifjabb Kész Barna íjászatot tanított, Bota Sándor lovász vezetésével pedig lovagolhattak a gyerekek. Ilosvay Borbála és Ilosvay Anna a szövés és fonás rejtelmeibe kalauzolta a fiatalokat, Kalanics Éva pedig barokk ékszereket készített. Nemezelésre, gyertyamártogatásra is volt lehetőség Kész Réka vezetésével. Agyagozást tanított Hidi Endre keramikus, aki évről évre jelen van a táborban és tudása mellett sziporkázó humorával megnevetteti a felnőtteket és gyerekeket egyaránt. A csíkszeredai Szabó Zoltán fafaragómester pedig kopjafát készített.

A tematikához és Rákóczi korához igazodva Kész Barnabás Rákóczi táborában címmel előzőleg foglalkoztató füzeteket készített a gyerekeknek rengeteg kifestővel és hasznos információval. Minden táborlakó kapott egy-egy füzetet, melyet már a hét folyamán elkezdhetett színezni, vagy akár haza is vihette.

A színes programok mellett feladatot is kaptak a gyerekek. Már első nap csapatokra bontották őket, s minden csapatnak a tematikához illő nevet kellett választani. Így lett Esze Tamás, Mikes Kelemen, Zrínyi Ilona és Csínom Palkó csapat. Mindegyiknek egy szerepjátékot kellett készíteni. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diákjai, akik nevelőként voltak jelen, segítették a csapatokat a feladat végrehajtásában. Szerdán segítségül társult a csapatokhoz még a beregszászi Beauty Szépségszalon pár munkatársa, akik barokk frizurákat és sminket készítettek a lányoknak a szerephez, melyet szerda délután mutattak be a csapatok. Ehhez kapcsolódva Kész Barnabás élő történelemórát tartott a korabeli viseletekről és fegyverzetről. A nap végén a Kokas Banda látogatott el a táborba, akik kuruc kori verbunkot adtak elő és táncházat tartottak.

Csütörtökön Petrusinec Volodimir bőrdíszműves és családja voltak a tábor vendégei. Vezetésükkel csodálatos bőr ékszereket készítettek a gyerekek.

A pénteki nap a kirándulás jegyében telt. Ugocsa Rákóczi-emlékhelyeit látogatták meg buszokkal. Megnézték a Sóházat, a Turul szobrot, a salánki Rákóczi-emlékparkot és részt vettek Mikes-kút újraavatásán.

Minden este tábortűz mellett énekeltek, mondókáztak és mesét hallgattak a gyerekek. Kész Margit kuruc kori mondákkal ismertette meg őket, Kész Réka pedig mesével szórakoztatta a táborlakókat és éneket tanított. Már első este mindenki megtanulta a Csínom Palkó kezdetű kuruc kori népdalt, mely egyúttal a tábor indulója is lett.

A hét péntek este a salánki görögkatolikus parókián zárult, ahol hagyományos töltött káposztát, hólabdát és lekváros fánkot kóstolhattak a gyerekek.

A Jurta-tábor 24 évvel ezelőtt indult útnak. A legelső tábort Petraskó Tamás és Mándi Gyula kezdeményezésére, Kész Barnabás társszervezésével és szakmai irányításával 1995-ben szervezték a salánki erdőben. Második alkalommal kicsit merészebb volt a helyszín: a szervezők a gyerekekkel együtt a Vereckei-hágót vették birtokukba egy kis időre. A tábor aztán újra visszaköltözött Salánkra. Ott évekig a Szalva parton rendezték, majd a falu határában, az erdő alatt állították fel a sátrakat és jurtákat, aztán a salánki iskola bázisára költöztek. Később a Nagyberegi Református Líceum adott otthon pár évig a táborozóknak. Az utóbbi néhány évben pedig a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum bázisán tartják a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This