Ne féljetek ölni és meghalni
Ne féljetek. Hisz ez a legkevesebb. Életed adni az országért. A nemzetért. Add az életed, akkor hős lehetsz!
Anya szült téged is, engem is, a gyerekeimet is, de azért ne vedd magad velünk egy lapra. Érted nem kár. Értünk igen. De nem ez a lényeg. Hol tartottunk? No igen, a halálnál. Szóval ne félj meghalni, ha úgy hozza a sors. De nem csak úgy ám, kilövetni magad! Önmagában meghalni kevés. Ölni kell! Fegyvert ragadni, és minél több ellenséget elpusztítani. Olyanokat is, akik hozzád hasonlóak. Akivel egy nyelvet beszélsz. Akinek fogalma sincs, mit keres a földeden, de ne vedd emberszámba. Téged se vesznek. Darabszámba talán. Ha nem te ölsz, téged ölnek. Minél többel végzel, annál nagyobb a dicsőség.
Térdre ereszkednek majd előtted az utcán, virágokat szórnak eléd. Kitüntetést is kapsz. Igaz, hogy posztumusz, és nem te veszed át, hanem a gyászoló édesanyád, de ez csak apró szépséghiba. Képzelheted, hogy milyen boldog lesz, és milyen büszke rád!
Szóval itt vagytok, életerős fiatalok. Ne tanuljatok, ráértek később, ha mégis életben maradtok. Ne bújjatok a tanulmányok, felmentések mögé. Valakinek meg kell védenie az országot, meg kell védenie minket, adott esetben meghalni értünk, helyettünk. És ne feledjétek: meghalni önmagában kevés. Ölni! Gyilkolni az utolsó leheletig!
P.S.: Tényleg ne bújócskázzatok. A mi fogóink sokan vannak, szemfülesebbek nálatok.
Pallagi Marianna
A szöveg reflexió egy választott képre. A valósággal történő bármilyen hasonlóság a véletlen szüleménye…