Veszélyeztetett világörökség lett a krími Kherszonészosz
Az UNESCO Veszélyeztetett Világörökség listájára került a Krím-félszigeten található ókori görög város, Tauriai Kherszonészosz. A döntés rávilágít a fegyveres konfliktusok kulturális örökségre gyakorolt pusztító hatására, precedenst teremtve a megszállt területeken zajló engedély nélküli régészeti beavatkozások megítélésében.
Az UNESCO Világörökségi Bizottsága a dél-koreai Puszanban megrendezett 48. ülésszakán határozott a romváros átsorolásáról. A helyszín eredetileg 2013-ban, a terület 2014-es orosz annexiója előtt került fel a listára ukrán kulturális örökségként.
Tetyana Berezsna ukrán kulturális miniszter értékelése szerint a döntés hivatalosan is megerősíti az orosz adminisztráció illegális ásatásai és a kulturális javak elszállítása okozta közvetlen fenyegetéseket. Jevhenyija Kravcsuk ukrán parlamenti képviselő tájékoztatása alapján a határozatot friss műholdas felvételek és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának szakvéleményei alapozták meg.
A régészeti park területén zajló átalakításokat az orosz ortodox egyház egyik magas rangú vezetője, Tyihon Sevkunov irányítja. Ukrajna nemzeti UNESCO-bizottságának jelentése szerint a lelőhely feletti felügyeletet a régészek helyett egy egyházi alapítvány vette át, ami a turisztikai infrastruktúra és a nacionalista narratívák előtérbe helyezését eredményezte az állagmegóvással szemben.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos arról tájékoztatta az ENSZ-t, hogy a megszálló hatóságok egy teljesen új történelmi parkot építenek az autentikus műemlék romjain. Rinat Aljautgyinov, Oroszország állandó képviselője a puszani ülésen a döntés átpolitizáltságát hangsúlyozta, kijelentve, hogy Moszkva nem ismeri el a határozatot, a valódi fenyegetést pedig az ukrán fegyverzet maradványai jelentik.
A Krisztus előtti 5. században alapított Kherszonészosz (későbbi, bizánci nevén Herszón) a Fekete-tenger északi partvidékének egyik legjelentősebb dór gyarmatvárosa volt, amely évszázadokon át kulcsszerepet játszott az antik birodalmak kereskedelmi hálózatában. Sorsa szorosan illeszkedik a 2014 óta tartó konfliktus kulturális dimenziójába. A krími régészeti leletek feletti küzdelem legismertebb példája a hollandiai bíróságok által végül Kijevnek ítélt szkíta aranykincsek ügye volt. Jelenleg Ukrajna három további kulturális helyszíne, köztük a kijevi Szent Szófia-székesegyház és a Pecserszka Lavra kolostoregyüttes is szerepel a veszélyeztetett listán a folyamatos fegyveres agresszió miatt.
A mostani eset rávilágít az 1972-es Világörökségi Egyezmény modern háborúk idején jelentkező hiányosságaira is. A jogszabály arra épült, hogy az örökségnek otthont adó fogadó államra gyakoroljon nyomást. A jelenlegi katonai helyzetben azonban a fenyegetés külső agresszióból és adminisztrációból fakad, amely ellen az UNESCO meglévő eszköztára meglehetősen korlátozott.
A szervezet puszani ülésén az ukrán helyszín sorsa mellett a ciszjordániai Szebasztia és a dél-libanoni Dzsebel-Ámel régió öt vára is felkerült a veszélyeztetett és fokozott figyelmet igénylő műemlékek közé.
Forrás: mult-kor.hu