Dayka Gábor: A titkos bú

Homályos bánat dúlja lelkemet.
Talám újúlnak régi szenvedésim? -
Talám tündér előre-érezésim
Rémítnek, s új lest hány a Végezet?
Sírnék - de tsak el-fojtott sóhajtások
Emelkednek kétséges szívemből:
Tsak rejtett áh, tsak néma jajgatások
Váltják eggymást, s a titkos bú el-öl -
 

           Ó Végezés! öröm-könnyet nem várok -
Részt a'ban eggy sebes szív nem vehet,
Melly önn-nyugalmának gyilkossa lett -
De ennyi jaj, de olly keserves károk,
De ez emésztő bú enyhíttsen! adj
Tsak eggy könny-tseppet méltó bánatimnak!
S azonnal hozzd-el végét napjaimnak,
Vagy e kősziklánál keményebb vagy -

1791