Sáfáry László: Te ihletek madárja!

Te ihletek madárja!
Ki szép szivekbe szállasz,
Melyekben elpihenhetsz;
Mióta várja torkom
Az ismerős szorongást,
Melyet csakis te hozhatsz!
A fájdalomszin árnyat
Szememre hullni, röptöd
Okozta ritka árnyat
Szemem nagyon kivánta!
Hogy énekelni tudjam
A régen őrzött álmok
Sokféle szép zenéjét.
De most, hogy megjelentél,
Szívemnek e dalával
Csak tégedet köszöntlek;
Hisz gyakran álma voltál
Sirás, sok éjszakámnak;
Szeretném, hogyha gyakran
Jönnél segítni nékem
Az álmaim dalolni!