A jogász válaszol: kilenc ok, amiért megállíthat a rendőr

Már több mint három éve a nemzeti rendőrség megreformálásának, a lakosok többsége viszont most sem bízik meg a rendvédőkben. Az alábbi összefoglalóval bővítenénk, pontosítanánk a köztudatban lévő információkat, hogy mikor is állíthatja félre autónkat a járőrszolgálat munkatársa, továbbá milyen iratokat kérhet a rendvédő igazoltatáskor.

A nemzeti rendőrségről szóló törvény 35. cikkelye szerint a közutakon csak bizonyos esetekben állíthatják félre a gépkocsikat a járőrszolgálat munkatársai, ilyenkor a vezetőnek megmagyarázva annak okát. Továbbá a rendőr a polgár kérésére köteles bemutatkozni, felmutatni jelvényét, igazolását, engedélyezve akár annak fényképes rögzítését.

Ezekben az esetekben állíthatja félre a járőr a közlekedő gépkocsit:
1. a KRESZ megsértése miatt;
2. ha nyilvánvaló jelek mutatják a jármű műszaki hibáját;
3. ha a rendvédő olyan információkkal rendelkezik, melyek szerint a járművezető vagy az utasok közlekedési baleset, bűncselekmény vagy közigazgatási bűncselekmény elkövetésében vettek részt; továbbá, amennyiben a jármű vagy a rakomány baleset elkövetésének tárgya vagy eszköze, illetve bűncselekmény vagy közigazgatási bűncselekmény tárgya, eszköze;
4. ha a gépkocsit körözik;
5. amennyiben a gépkocsivezető vagy utasai közúti baleset vagy más szabálysértés, bűncselekmény tanúi és szükséges a tanúvallomás;
6. amennyiben szükség van a polgárok segítségére a már megtörtént baleset következményeinek elhárításához, vagy a szabálysértéseket rögzítő jegyzőkönyv kiállításához tanúk jelenlétéhez;
7. amennyiben az adott útvonalon az illetékes hatóságok korlátozták a közlekedést;
8. ha a rakomány rögzítésének módja veszélyezteti a többi közlekedőt;
9. amennyiben a különleges fény- vagy hangjelző eszközök meghatározását és használatát sérti a járművön lévő berendezések használata (vagyis lakott területen tilos a duda használata, októbertől áprilisig kötelező nappal is a rövidfény bekapcsolása, csak a rendőr-, mentő-, és tűzoltó autók használhatnak speciális fény- és hangjelzést stb.).

Vagyis a felsorolt indoklásokban nincs benne sem a gépkocsivezető igazoltatása – pontosabban a gépkocsivezetői és a forgalmi engedély hitelességének ellenőrzése –, sem a meglévő biztosítás ellenőrzése.
Továbbá fontos tudnunk, hogy az érvényes közlekedési szabályzat szerint a nemzeti rendőrség tagjai – a járőrök által korábban előszeretettel használt – fekete-fehér színekben pompázó pálcájukat csak a közlekedés irányítására használhatják, nem pedig a haladó gépkocsik leállítására. A járőrök a jelenlegi szabályozás szerint kézjelzéssel, speciálisan erre a célra kialakított piros tábla felmutatásával, speciális fény- és hangjelzéssel állíthatják oldalra a gépkocsikat.

Amennyiben a kilenc pontban felsoroltak egyikére hivatkozva állítják oldalra a közlekedő járművezetőt, a sofőr köteles felmutatni vezetői engedélyét, a gépkocsi forgalmiját, az utasszállítók az útvonaltervet és a menetrendet, továbbá az adott gépkocsira vonatkozó kötelező érvényes polgárjogi felelősségbiztosítást.

Felhívjuk a gépkocsivezetők figyelmét, hogy amennyiben az út szélére állították a rendőrök, mindenképpen kapcsolják be a jármű elakadásjelzőjét, mivel a mulasztásért akár pénzbírsággal is sújthatók. Az elmúlt években a nemzeti rendőrség által kiállított bírságok közül az említett szabálysértésért járó 425 hrivnyás bírság volt a leggyakoribb, ilyenkor a KRESZ 9.9. pontjának a B. bekezdésére hivatkoznak a rend őrei. Ebben az esetben érdemes írásbeli figyelmeztetést kérni, ha a gépkocsivezető még nem kapott bírságot az említett jogsértésért.

Kárpátalja.ma

Amennyiben Önnek felvetődik bármely jogi kérdése, melyről szeretné, hogy publikáljon a Kárpátalja.ma, kérjük, jelezze a [email protected] címen, és rovatunkban szakembereket felkeresve válaszolunk az adott problémára.