Civil szervezetek Kárpátalján: Beregszász és Térsége Falusi Turizmus Szövetség

A XXI. századi ember életében már nem luxuskérdés a szabadidő változatos eltöltése.

Utazási lehetőségek és szolgáltatások egész sorából válogathatnak a kirándulni vágyók, akár az interneten vagy a hirdetéseken keresztül. Az ő igényeiket hivatottak kielégíteni többek között a turisztikai szervezetek is, melyek legfőbb célja, hogy minél több turistát vonzzanak a környékre.

Kárpátalján kevés turisztikai szervezet működik, ám azok igen hatékonyak. Ezek egyike a Beregszász és Térsége Falusi Turizmus Szövetség. A mintegy tizenöt éve működő egyesületről Csizmár Sarolta elnökkel beszélgettem.

Bár a turisztikai szervezet már több mint tíz éve működik, hivatalos bejegyzése csak 2007 októberében történt, mely nem egy ember munkájának eredménye. Az alapító tagok között a falusi vendéglátás terén aktívan tevékenykedő családok voltak. Jelenleg körülbelül 120 család tartozik a szervezethez.

A társaság legfőbb célja az összefogás: közösen kell tenni valamit vidékünk, Kárpátalja megismertetéséért. E célt szolgálja a különböző turisztikai kiállításokon – Ungvár, Budapest, Kijev – való részvétel.

A szövetség tagjai eleinte csak ízlelgették, próbálgatták a szolgáltatások ezen irányát. Kezdetben vendégfogadással foglalkoztak, aztán rájöttek, hogy a turisták és vendégek számára nem elegendő csak a szállás és az étkezés biztosítása, hanem egyéb programokra is szükség van. És ahhoz, hogy egy kezdeményezés ne csak kezdeményezés maradjon, fejleszteni kell. Ennek érdekében már 2003-ban egy gazdasszonyképző tanfolyamot szerveztek a vendégfogadó családok számára. Mert ha már fizetett vendéglátásról van szó, akkor meg kell felelni bizonyos elvárásoknak.

Ha Beregszászt és térségét vesszük alapul, akkor a turizmus terén négy irányzatot különböztethetünk meg. Első az épített örökség, második a bor és szőlőkultúra, illetve a borkóstolás, mellyel színesíteni lehet a szolgáltatást. Ezután jön a gasztronómia, és végül a termálfürdők. A gasztronómiára visszatérve meg kell jegyeznünk, hogy a szervezetben tevékenykedő családok mindegyike magyar, tehát magyar konyhát vezet, magyar kultúrát képvisel. Ennek igazán akkor van jelentősége, ha ukrán turisták érkeznek Kárpátaljára, hiszen számukra kuriózum a magyar konyha. Viszont a Magyarországról érkezőknek (többségük városi) sem mindennapi a hagyományos falusi konyha. Így mindkét oldalról részesülnek valami különlegességben.

És ha már a gasztronómiáról beszélünk, el kell mondani, hogy a Kárpátalján működő fesztiválok nagy része a Beregszász és Térsége Falusi Turizmus Szövetség részvételével és közreműködésével, sok esetben pedig szervezésével zajlik. A szervezet indította el négy évvel ezelőtt a csetfalvi Töltöttkáposzta-fesztivált, illetve az eddig két alkalommal megrendezett nagymuzsalyi Aranygulyás fesztivált. Szintén a szövetség volt a kezdeményezője és ötletgazdája a Magyar konyha hete keretében megszervezett Torkos csütörtök elnevezésű rendezvénynek. Ezen kívül a szövetség a többi rendezvényen is nemcsak résztvevőként van jelen, hanem segít a csapatok toborzásában. A közösséget nehéz megmozgatni, bármilyen rendezvényről legyen szó. Pedig rá kell venni őket, hogy menjenek ki a fesztiválra, vegyenek részt, nevezzenek be a versenyekbe, képviseljék magukat és településeiket. De mindez csak összefogással lehetséges.

A vendéglátás és fesztiválok mellett a szervezet már több konferenciát szervezett, melyek mindegyike a turizmust, mint ágazatot közelítette meg – a kisvállalkozói gyakorlati foglalkozásoktól a jogi szféráig – különböző aspektusból.

A szövetségnek előre kidolgozott és összeállított programjai vannak, melyek igény szerint alakíthatóak. A Kárpátaljára érkező turistákat az alapszolgáltatások mellett tanácsokkal is ellátják. A szervezet vezetői jelenleg egy turisztikai bemutatóterem tervén dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a Beregszászban működő iroda egyik termében egy virtuális teret alakítanak ki Kárpátaljáról, s az ide érkező vendégek már itt láthatják a lehetőségeket, kiválaszthatják, milyen helyeket szeretnének megnézni. Mindehhez persze segítséget is kapnak. Természetesen az útvonalat előre is ki lehet választani. A szervezet weboldalán – karpataljaturizmus.hu – a programok, az útvonalak és a szálláshelyek is fel vannak tüntetve.

Kárpátalján nem ez az egyetlen turisztikai szolgáltatást nyújtó szervezet, s természetes, hogy mindegyik a saját érdekeit tartja szem előtt. Az együttműködés és egymás segítése azonban elengedhetetlen a további fejlesztés szempontjából. Például az étkeztetés néha egy másik szervezet éttermében történik, mert így optimális. De a programok terén is vannak együttműködésre ösztönző átfedések.

A szövetséget az anyaországhoz is több szál fűzi. Néhány évvel ezelőtt Ópályiból érkeztek térségünkbe, hogy tanulmányozzák a helyi falusi turizmus működését. A kapcsolat azóta is él. Valamint minden évben a Maglódon megrendezett Kárpát-medencei találkozón képviselik Kárpátalját, ahol minden alkalommal valamilyen jellegzetes helyi, vagyis kárpátaljai ételt készítenek és mutatnak be.

Az utóbbi időben a turistaforgalom visszaesett. Volt egy időszak, mikor az ágazat felfelé ívelt, jelenleg azonban egyre kevesebb a turista. Ennek egyik oka a gazdasági válság. A falusi turizmus gyengülésének másik oka pedig a szállodák számának rohamos növekedése. Hiszen az a csoport, amely közösen szeretné tölteni a szabadidejét, inkább a szállodát választja a falvak családi házai helyett. A Beregszász és Térsége Falusi Turizmus Szövetség erre is talált megoldást: egyes vendéglátó településeken olyan filagóriákat alakítottak ki, ahol a kiránduló csoport tagjai együtt tölthetik az estéiket is.

Ha éves lebontásban nézzük a turistaforgalmat, akkor az év legzsúfoltabb időszaka májustól szeptember végéig, október elejéig tart. Télen szinte csak ukrán turisták érkeznek, akiket vonz a termálvíz és a helyi sajátos kultúra. Hiszen ha Kárpátaljára érkeznek, egy speciális területre csöppennek, ahol ízelítőt kapnak a magyar kultúrából. Az ukrán turisták többsége igényli a „speciális attrakciókat”, melyekbe beletartozik a vacsora utáni magyar csárdás és népzene is. Mindez számukra kuriózum, számunkra pedig lehetőség, hogy megismertessük és megszerettessük magukat illetve kultúránkat.