Kárpátalja anno: a Szent Jobb Beregszászon

1938-ban a székesfehérvári országgyűlés augusztus 20-át Magyarország nemzeti és állami ünnepévé nyilvánította. Ezen a napon emlékeznek meg a magyarok államalapító királyunk, I. Szent István király temetésének és szentté avatásának évfordulójáról, illetve tartják az új kenyér ünnepét.

Ehhez csatlakozva egy régi, 1939 májusában készült fotóval tiszteleg a Kárpátalja.ma államalapítónk előtt.

István királyt (960–970k.–1038) néhány évtizeddel a halála után, 1083. augusztus 20-án a székesfehérvári bazilikában avatta szentté I. László (1046–1095) magyar uralkodó.

Ez a nap később az egyházi ünnepek sorába is bekerült Nagy Lajos király (1342–1382) határozata alapján.

Ennek ellenére több évszázadon át háttérbe szorult a szent élete, s leginkább csak az egyház emlékezett a pogány magyarok megtérítőjére, s az ország alapítójára.

Kultusza a barokk korban virágzott fel Pázmány Péter esztergomi érsek közbenjárására, aki felvetette a katolikus kalendáriumba István király ünnepét.

Sokat tett az államalapító emlékének megőrzéséért Mária Terézia (1717–1780) magyar királynő, aki 1771-ben hazahozatta István király épségben megmaradt Szent Jobbját Raguzából és Budán helyeztette el azt. Emellett az uralkodónő alapította meg 1764-ben a Szent István-rendet, s szintén az ő nevéhez fűződik augusztus 20-a állami ünnepé nyilvánítása.

Az 1848–49-es szabadságharc leverését követően nem szívesen tartották meg a magyar államiság ünnepét a Habsburgok, azonban a kiegyezés után néhány évvel, 1891-ben hivatalosan is Szent István emlékünnepe lett augusztus 20-a.

A következő évtizedekben tovább erősödött az államalapító kultusza, mely az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés (1920. június 4.) után még inkább fellángolt. A revízióra vágyó magyarok ugyanis Szent István országát állították példaként maguk elé.

Így következett el 1938, az államalapító uralkodó halálának kilencszázadik évfordulója. Ebből az alkalomból kikiáltották az István király emlékévet, valamint 1938. május 31-én útjára indították Magyarországon az uralkodó Szent Jobbját szállító aranyvonatot.

Az ősi ereklyét szállító aranykocsi 1939. május 14-én érkezett meg Beregszászba. Több ezer ember fogadta és kísérte végig a Széchenyi utcán keresztül a Rákóczi téren felállított díszemelvényig az üvegfallal védett Szent Jobbot.

Az ünnepségen többek között köszöntőt mondott a város akkori római katolikus plébánosa, Pásztor Ferenc:

„Óh, hányszor sírt fel ajkainkról az ének – húsz éven át néma kiáltásunk,

titkon hulló könnyeink közt –, hol vagy István király, íme eljött hozzánk a mi Szt. Királyunk, országunk istápja, apostola és atyja, felénk nyújtja dicsőséges Jobbját,

hogy megáldjon minket s országának anyai kebelére öleljen, ahonnét 20 év előtt

erőszakkal leszakítottak minket.” (Szendrey Anita: Adalékok a beregszászi római katolikus egyház történetéhez (1938–1944))

A Szent Jobb beregszászi útjáról készült hatvan korabeli fotót az érdeklődők a Beregvidéki Múzeumban tekinthetik meg.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma