Kárpátalja anno: az 1933-as tiszaújlaki árvíz

A Nagyszőlősi járásban, a Tisza jobb partján fekvő Tiszaújlakot névadó folyója az évszázadok alatt többször is árvízzel sújtotta.

Az írásos emlékek először 1624-ben említik a községet leromboló árvizet, mely után az aknaszlatinai sóbányászok támogatták a sókereskedelemmel is foglalkozó Tiszaújlak újjáépítését.

A későbbiekben 1888-ban, 1913-ban, 1933-ban és 1947-ben is elöntötte a települést a megáradt Tisza.

A felvétel az 1933 júliusában a mezővárosba betörő folyó utáni állapotokat mutatja be. (Sorozatunkban már korábban is írtunk erről. Az árhullám pusztítása után készült feljegyzések eltérőek: egyes felmérések szerint 400 ház omlott össze (köztük a helyi görögkatolikus parókia és iskola), 500 jószág pusztult el és négy ember vesztette életét a katasztrófában; más adatok 120 és 280 összedőlt házról számolnak be.

A Tisza visszahúzódása után megkezdődött a község újjáépítése, melyben nagy segítséget nyújtott az akkori csehszlovák vezetés. Ekkor épültek fel Tiszaújlak faházai, melyek közül néhány még ma is áll.

Azonban alig telt el fél emberöltő, amikor újra a víz lett az úr a településen. Tiszaújlak történelmének eddigi legnagyobb árvize az 1947. december 30-án bekövetkezett áradás volt. Az épületek megrongálása mellett nyolc emberéletet is követelt a természeti csapás.

Később a helyiek egy Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt kápolnát emeltek az elhunytak emlékére, ám azt a szovjet hatóságok lerombolták. A kápolnát az 1990-es évek második felében építették fel újból.

A modern korban – erre már sokan emlékezhetnek is – 1998-ban és 2001-ben a Tisza áradásakor a község nagy része megmenekült ugyan, ám kisebb károk így is keletkeztek.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma