Kárpátalja anno: Balogh Sándor református lelkész

Ung vármegyében, Nagyszelmencen, egy gazdálkodó családban látta meg a napvilágot 1891. január 14-én Balogh Sándor református lelkész.

Gimnáziumi és teológiai tanulmányait Sárospatakon végezte el. Ezt követően Ungvárra került, ahol 1914–1917 között segédlelkészként szolgált, valamint tábori lelkészként tevékenykedett. Innen előbb Sátoraljaújhelybe, majd Zsolcára került. 1924-ben tért vissza az akkor már az anyaországtól elszakított Kárpátaljára, s vállalta el a minaji gyülekezet vezetését. Tizenegy éven át szolgált a településen. Ezalatt családot alapított, felesége Gönczy Mária volt. Minajban született meg Pál és László nevű gyermekük.

1935-ben elfogadta az eszenyi gyülekezet meghívását, s családjával átköltözött a Tisza-parti faluba. Itt született meg Márta és Sándor nevű gyermeke. Tevékeny életet élt: a lelkipásztorkodás mellett ápolta a hagyományokat, sokat foglalkozott a fiatalokkal, I. világháborús emlékművet állíttatott a templom elé.

Noha nem politizált, 1946. október 16-án koholt vádak alapján mégis letartóztatták, s rövid tárgyalás után elítélték. Szovjetellenes propaganda címén öt év börtön, három év szibériai száműzetés és teljes vagyonelkobzás volt a büntetése. Hiába fellebbezett a döntés ellen, a másodfokú bíróság jóváhagyta az első ítéletet. Az Ungváron megtartott tárgyalást követően tíz percre találkozhatott a szeretteivel, akik soha többet nem látták őt.

Az Urál-hegység vidékére szállították, ahol egy fakitermelésen dolgozott a mínusz 40–45 Celsius-fokos fagyban. Időről időre írt egy levelet a családjának, az utolsót egy Kercsel nevű településen adták fel. Ekkor már nem tudott egyedül írni, ujjai megfagytak. Halálát is fagyás okozta. A családjának küldött hivatalos értesítés szerint 1948. február 25-én hunyt el a Cses községben felépített lágerben.

Balogh Sándor vagyonától megfosztott felesége egy ideig még az eszenyi parókián maradt, azonban a helyi kolhozelnök parancsára 1947-ben ki kellett onnan költöznie a gyermekeivel. Legnagyobb fia, Pál még 1945-ben külföldre menekült. A Balogh család később Magyarországon telepedett le. Onnan írt levelet Balogh Sándorné 1990-ben az USZSZK Kárpátontúli Területi Népbíróságához, hogy rehabilitálják a férjét. A vádak alól 1991. december 5-én mentette fel Balogh Sándort Ukrajna Legfelsőbb Ügyészsége. Egykori eszenyi gyülekezete nem felejtette el a lelkipásztort, 1991. szeptember 15-én a templom belső falán a KMKSZ és a Kárpátaljai Református Egyház támogatásával emléktáblát helyeztek el a tiszteletére.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma