Kárpátalja anno: Barkaszó

Munkácstól 18 kilométerre, Szernye mellett fekszik Barkaszó települése.

A falu neve valószínűleg a berek és aszó (ez utóbbi száraz medrű patakot jelent – a szerk.) szavak összetételéből származik.

Barkaszó első említése 1312-ből való, amikor is a Baksa nemzetséghez tartozó Folunag Miklós fia, Miklós birtoka, kitől azonban Károly Róbert király a birtokot még ez évben elkobozza és Tamás ispán fiának, Donch mesternek adományozza. 1315-ben Tamás ispán fiai László és Donch a birtokot átadják Sándor ispánnak és fiának, Imrének.

A következő századokban számtalanszor gazdát cserél a település: 1447-ben Csapi Zsigmond tulajdonát képezi, később a Császlóci, a Büdi, a Melith, a Bornemissza, a Csáki, a Pécsi családok birtokolják.

Már 1806-ban működik a községben iskola.

Református egyháza 1600-ban alakul meg. Barkaszón először az ágostai tanok terjednek el, ám Kálmáncsehi Sánta Márton reformátor hatására a falu hamar áttér a kálvini hitre.

Református temploma 1809–1818 között épül fel. 1835-ben egy tűzvészben megrongálódik, s csak több évtized múlva, 1873-ban állítják azt helyre.

Barkaszó görögkatolikus templomát 1905-ben szentelik fel Mindenszentek ünnepére.

A faluban 1882-ben 977-en, 1910-ben 1141-en, 1944-ben 1680-en élnek.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma