Kárpátalja anno: Csánk Béla beregszászi tisztifőorvos

Csánki Béla tisztifőorvos Beregszászban látta meg a napvilágot 1863-ban. Az orvosi oklevelet Budapesten szerezte meg, majd fővárosi klinikákon dolgozott. Miután hazatelepült Beregszászba, a helyi kórházban vállalt munkát, 1902-től tisztifőorvosként tevékenykedett. 1929-ben vonult nyugalomba. Számos kitüntetést – koronás aranyérdemkeresztet, a II. osztályú polgári hadiérdemkeresztet – kapott érdemeiért, köztük a háború idején a járványok leküzdésében vállalt szerepéért.

A kultúra és az oktatás jeles támogatója volt: adományozott a magyar internátus építésére, pártfogolta a beregszászi kiállításokat, táncmulatságokat, színi előadásokat és sportversenyeket. Az 1902/1903-as tanévtől 12 éven át, valamint az 1921/1922. tanévben és az 1923/1924-es tanévtől négy éven át egészségtant tanított a Beregszászi Magyar Királyi Állami Gimnáziumban.

Felesége a debreceni származású Bekény Ilona (1876–1919) volt, akivel 1894-ben kötött házasságot. Esküvőjükről a Bereg hetilap is megemlékezett 1894. november 25-i számában: „Városunk ifjúságának egyik közszeretetben álló rokonszenves tagja: Dr. Csánk Béla közkórházi alorvos múlt hétfőn esküdött örök hűséget Bekény Péter nagybirtokos szép és művelt leányának Ilonának Debreczenben. Az esküvőn násznagyokként Kossuth Ferencz és Thaly Kálmán szerepeltek; nyoszolyó leányok: Csánk Margit, Bekény Juliska és Hosszufalussy Emma, vőfélyek: Kornis Ferencz, Morvay Zoltán, Bekény Gyula voltak. Nászlakoma után az ifju pár városunkba utazott.”

Három gyermekük született: István, Béla és György.

Csánk Béla fotója a Madarász Elemér szerkesztésében Budapesten 1940-ben megjelent Magyar politikai és közigazgatási compass kiadványban maradt ránk.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma