Kárpátalja anno: Munkácsy Mihály szobra

Nem sokkal a festő halála után, 1902-ben fogalmazódott meg Tulcsik Ferenc tollából először az eszme, hogy Munkácsy Mihálynak szobrot kell állítani Munkácson, méghozzá az új postaépület előtti szép téren.

Valamivel később egy másik indítvány viszont az épülő új városházán egy „Munkácsy Mihály szoba” kialakítását tartotta fontosnak. Ekkor a felállítandó szobor ötlete bizonyult maradandóbb gondolatnak.
1907-ben Gönczi Lajos szobrászművész a városnak adta a festőről készített gipszszobrát, amelyet a városházán helyeztek el. Később a munkácsi Rákóczi-kastélyba (a mai Művészeti Szakközépiskola épületébe) került az alkotás. Ellenben a kültéri szobor ügye egy jó időre megrekedt.

Az első világháború és a terület Csehszlovákiához csatolása kerékbe törte a többéves előkészítő folyamatot, a megvalósítandó Munkácsy-szoborról nagyon sokáig nincs semmi hír. A hosszú szünetet egy 1931-ből származó cikk szakítja meg, amely a városban már felállított Mitrák-szobor kapcsán teszi fel a kérdést: ” Hát Mitrák szobor már van Munkácson, de vajon mikor lesz Munkácsy Mihály szobor is? Munkácsy Mihály körülbelül van olyan nagy hírű szülötte e városnak és területnek, mint amilyen Mitrák.” Később az 1944-es Munkácsy-centenárium kapcsán merült fel újra a szobor felállításának a gondolata, de azt a második világégés és az azt követő szovjet éra hiúsította meg.
(Popovics Béla: Munkács kultúrtörténete a korabeli sajtó tükrében című könyve alapján)