Kárpátalja anno: Técső református temploma

Técső református gyülekezete az írások szerint az 1560-as években alakult meg, azonban Kálvin tanai már korábban, 1526-ban (más források szerint 1546-ban) eljutottak a máramarosi koronavárosba. Ekkor került a református közösség tulajdonába az a XIII. századi templom, melyet azóta is használ a técsői gyülekezet.
A nagy valószínűséggel az 1241–1242-es tatárjárást követően épült, egyhajós templomot a hívek 1748-ban kibővítették, s ekkor készült el a hajó 200 festett fakazettából álló mennyezete. Minden egyes kazetta más-más díszítésű. Az ornamentális motívumok mellett számos állatábrázolás látható rajtuk, a többi között sast, pelikánt, oroszlánt, sárkányt, kecskét, lovakat is fel lehet fedezni a mennyezeten.
Az egyik kazettára felirat is került:

„Istenhez való kegyes indulat
tsából a técsői refor Szent
Ecclesia csináltatta ezen Me
nyezetet Szalc János Úr fő
bíróságában és Batiz János Úr
egyházfiságába az ezer hét
száz negyven nyolczadik eszten
dejében pünkösd havában.”

Az 1748-as felújítás után, fél észázaddal később, 1810-ben az istenházát kibővítették, mely így akár 600 hívő befogadására is alkalamassá vált. Emellett négy fiatornyos csúcsos sisakú tornyot tettek a templomra, valamint szintén a XIX. század elején a szentély keleti falának közepére szószéket építettek, melyet a hajótól félköríves diadalív választ el.
A templom hajó része téglalap, szentélye négyzet alakú, ez utóbbit bordás keresztboltozat fedi.
A szentély keleti falában két gótikus ikerablak, déli falában pedig két félköríves barokk stílusú ablak található.
1853-ban építettek be a templomba egy mechanikus meghajtású orgonát, s 1880-ból származik a torony három harangja.
A református templom másik ékessége az a magyar zászló, mely a XX. század elejéről való, s melyet a szovjet időszakban a templom padlásán rejtettek el.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma