Kárpátalja anno: Ungvár, Árpád fejedelem városa

„Akkor Álmos vezér és főemberei ezek hallatára módfelett felvidultak, és Hung várához lovagoltak, hogy elfoglalják azt. Miközben tábort ütöttek a fal körül, a várnak Laborc nevű ispánja – az ispánt az ottlakók nyelvén dukának mondták – futóra fogta a dolgot, és Zemplén vára felé sietett. A vezér katonái űzőbe véve őt, egy folyó mellett elfogták, és mindjárt azon a helyen felakasztották. Attól a naptól kezdve ezt a folyót az ő nevéről Laborcnak hívták. Aztán Álmos vezér és övéi bevonulva Hung várába, a halhatatlan isteneknek nagy áldozatokat mutattak be, és négy napig tartó lakomát csaptak. A negyedik napon pedig Álmos vezér tanácsot tartván és övéit mind megesketvén, még életében vezérré és parancsolóvá tette fiát, Árpádot. Ezért hívták Árpádot Hungvária vezérének, összes vitézeit pedig Hungról hungvárusoknak nevezték el az idegenek nyelvén, és ez az elnevezés mostanáig él az egész világon.”

Az Anonymus által írt  XIII. századi Gesta Hungarorumban olvasható történetet a mai napig büszkén emlegetik Ungvár lakói. 1943. március elején a város akkori polgármestere, Megay László meg is kérte Hóman Bálint kultuszminisztert, hogy Ungvár „történelmi jogán” viselhesse az „Árpád fejedelem városa” címet. Hóman pedig a Megayhoz intézett válaszlevelében „méltónak és indokoltnak” nevezte Ungvár törekvését.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma